"A tánc esztétikus látvány és cselekvés, ősi rituálé, része a testkultúrának. Segítségével az emberek önmagukra találnak, belsőleg kiteljesednek, ráhangolódnak a zenére, felszabadulnak, feloldódnak a belső feszültségeik, gátlásaik alól, kiegyensúlyozottabbakká válnak. A táncolót néző ember is feltöltődik. "Aki rendszeresen táncol, megőrzi testi-lelki egészségét. A faluközösség jól tudta ezt. Táncházaikban – parasztházakban, csűrökben –, a templom előtti téren, a városokban szolgáló legények, leányok a piacon, vagy ahol nagyobb, erősebb közösségek gyűltek össze, termet béreltek vagy építettek erre a célra, minden hét végén szerveztek táncokat, bálokat, zenés- táncos alkalmakat, ahol az emberek jókedvre derülhettek. Karácsony és újév között s a "farsang farkán" több napon át tartott a bál…" (Bernád Ilona)

Mai ankétunkban arra kerestük a választ, hogy az utóbbi időben Marosvásárhelyen is megélénkülő táncoktatásnak, amely a gyerekek mellett a felnőtteknek is szól, milyen hatása van a profik és amatőrök körében, s hogy ki miért vagy miért nem szeret táncolni.

B.L., 40 éves, titkárnő

– Oxigénszegény környezet, ahol a cigifüstöt szinte "vágni lehet". A 14-15 éves korosztályban, sőt a pár évvel idősebbekben már teljesen más elképzelés él a táncról, hétvégenként eljárogatnak bulizni, és megpróbálják leutánozni a sztárok televízióban vagy interneten látott mozdulatait. Valószínűleg ezért tűnik úgy manapság, hogy egy-egy ilyen viharos estének már nem sok köze van a valódi tánchoz. Nemegyszer tapasztalhatjuk, hogy a fiatalok kísérleteznek az olyan táncstílusokkal, mint a latin zene és rock'n roll, viszont a végeredmény nagyon lehangoló, még az alaplépéseket sem sajátítják el. És mi a helyzet a népi tánccal? Ez a téma többször is szóba került a tizenhat éves fiammal való beszélgetések során, de soha nem jártam sikerrel. Korosztályában többen is hasonlóan vélekednek, esetleg ha meghívást kapnak egy lakodalomba, úgy leplezik a tánctudás hiányát, hogy átmennek a legközelebbi diszkóba és ott intenzív fejrázással, ugrálással próbálják lenyűgözni a lányokat.

K. E. (32) L. (46) házaspár

L.: Eleinte csak azért jöttem táncolni, hogy a későbbiekben jobban boldoguljak a mulatságokon, ma már kellemes időtöltésként fogom fel, új embereket ismerek meg.

E.: – Tíz-tizenkét órai munka után a legideálisabb kikapcsolódás, mozgás, ritmus, zene, minden, amitől az ember igazán jól érzi magát. A tánc gyerekkorom óta fontos szerepet tölt be az életemben, ezért is kezdtem táncolni... eleinte egyedül, én voltam a kezdeményező fél, a férjem pedig kíváncsiságból jött utánam. Ma már annyira szereti, hogyha a munkahelyén buli volt, akkor is eljött egy órára, majd visszament. Ha pedig én hiányoztam egy hétig, akkor sem hagyta ki a táncórát, sőt a lányomat is sikerült meggyőznie. Most már "családi betegség" lett... egy normális és egészséges "betegség".

K.G., 27 éves, tanár

– A tánc számomra kikapcsolódás, minden gondomat elfelejtem, teljes odaadással táncolok. Művészet, amit érezni kell. Egyetlen gondunk van vele: hogy későn kezdtük, ma már csak csiszolódni lehet, ezt egészen kicsi kortól kellene tanulni, csak úgy lehet magas szintre jutni. Mindenesetre mindig várom a keddi napot, ekkor teljesen más szempontból kezdődik számomra a hét, a társasági összejöveteleken már valami pluszdolgot tudok adni a pár hónappal ezelőttihez képest. És ami a legfontosabb, e néhány óra alatt még közelebb kerülünk egymáshoz a párommal.

Kovács Enikő, 51 éves, pedagógus

– Bár szerettem volna, soha nem tanultam meg táncolni. Amikor fel kellett állni, mindig azt éreztem, hogy megmerevedik a lábam és a testem is, képtelen vagyok követni a ritmust és a partneremet. Sokat gondolkoztam az okon, s azt hiszem, azért lettem ilyen, mert gyermek- és ifjúkoromban nem hagyták, hogy ráérezzek a tánc ízére. A szüleim egy balesetben meghaltak, s hároméves koromtól a nagyszüleim neveltek. A nagyanyám merev, szigorú asszony volt, aki úgy érezte, hogy nagy felelősséget vállalt értem, ezért még a szellőtől is óvott. Nem engedett el bulikba vagy olyan nevetséges időben (este nyolc, kilenc órára) kellett hazamennem, hogy inkább el sem mentem, hogy ne szégyenkezzem a társaim előtt. Az én iskoláskoromban nem tartottak táncórákat, s ráadásul még az osztálytársaimmal sem gyakorolhattam az alapvető lépéseket. A férjem, amíg udvarolt, azt ígérte, hogy megtanít táncolni, majd elkönyvelte, hogy botlábú vagyok, s rám se nézett a különböző ünnepi alkalmak során. Néha egyedül még próbálkozom otthon, de az utóbbi időben már nem megyek el azokba a mulatságokba, ahol mások táncolnak. Ez a dolog nekem már végleg kimaradt az életemből.

Sz. Gy., 40 éves, titkárnő

– Ha zenét hallok, nem tudok egy helyben ülni, s ha mód van rá, táncolni kezdek, ha a testemmel nem lehet, a kezem vagy a lábam mozog. A tánc kikapcsol, felszabadít, egy másik dimenzióba emel. Ez a késztetés gyerekkoromtól él bennem, s örvendek, hogy olyan társat találtam, aki osztja ezt, s nagyon sokat buliztunk, mulattunk együtt. Most már ritkábban van alkalom erre, de a szenvedélyem örökölte a kisebbik lányom, akivel otthon szoktunk nagyokat táncolni, ha jó zenét hallunk.

Úgy gondolom, hogy ezzel az adottsággal születni kell, s később nehéz vagy nem is lehet megtanulni. Erre példa a két lányom is, a nagyobb ugyanazt látta, ugyanúgy neveltük, mint a kicsit, mégsem szeret táncolni.

K.M., 39 éves, informatikus

– Mindig szerettem táncolni, s ez a vonzódás önkéntelenül ébredt fel bennem. Csak úgy érdemes, ha tánc közben felszabadul az ember, s valóban jól érzi magát. A modernet kedvelem, a néptánc sohasem vonzott, úgy éreztem, hogy túlságosan kötött, nem tudom úgy elengedni, beleélni magam, mint például a rockba. Persze, az is lehet, hogy ifjúkoromban nem volt alkalmam alaposabban, jobban megtanulni, hogy az is természetes legyen számomra.

M.S., 50 éves, tanítónő

– Egy olyan községben születtem, ahol nagy hagyománya volt a népi táncnak. Nálunk mindenki ropta az iskolában, mulatságokon, s a tánc messze földön híressé tette a falut. Gyerekként a tánc kapcsán nyílt alkalmam az utazásra, s megismerni jobban a világot és az embereket. Ugyanakkor azt éreztem, hogy a faluközösséget is összetartotta, s ahogy táncoltak, ugyanolyan lendülettel dolgoztak, s szabad idejükben kalákákon segítettek egymáson az emberek. Meggyőződésem, hogy zenei anyanyelvünk ismerete szervesen beletartozik a kultúránkba, meghatározza, hogy milyen emberek leszünk. Fegyelemre és összetartozásra, identitásunk megőrzésére nevel. Ezért éreztem úgy, hogy bárhol tanítok, a gyerekeket is a tánccal lehet közösséggé kovácsolni, s magyarságunk megőrzésében is fontos szerepet játszik a néptánc. Érdekes módon ebben a munkában mindig számíthatok a szülők segítségére, akik örvendenek, amikor iskolánk tánccsoportja a különböző ünnepségeken fellép és sikert arat.

Tatar Cristina (12) és Moldovan Paul (13) 2007-ben kétszeres román bajnok (standard és latin) páros

– A tánc életünk része, egy nagyon kedves és természetes dolog. Nem annyira az eredményeket tartjuk szem előtt, mi egyszerűen csak táncolunk.

Cristina: Kiskoromban egész nap ugráltam a házban és édesanyám ezt látva, beíratott tánciskolába. Ötévesen vettem részt az első versenyen a marosvásárhelyi Sportcsarnokban, akkor megkaptam a népszerűségi díjat. Kicsik voltunk, nem is tudtuk mi is történik igazán, ma már teljesen másként fogjuk fel, amikor versenyeken indulunk.

Paul: Láttam táncolni a testvéremet és nagyon megtetszett, mindenképp ki akartam próbálni. Tízéves koromig párhuzamosan táncoltam és tornáztam, de feladtam az utóbbit. Eleinte attól féltem, nehogy tévedjek a kombinációkban, a dolgomat még az is megnehezítette, hogy egy verseny alatt két lánnyal is táncoltam. Sokan érdeklődnek, hogy nem hiányzik-e a játék, a szórakozás a többi gyerekkel? Ma már nem gondolunk a játékra, minden időnket a táncra fordítjuk. Volt olyan időszak is, amikor fel akartuk adni, mert nem úgy sikerült egy edzés, vagy verseny, ahogy szerettük volna, de ez később elmúlt, ha nem is rögtön, de másnapra elfelejtettük és közösen folytattuk tovább.

Somodi Katalin táncoktató

– A tánc mindenkinek jót tesz és nem ismer korhatárokat. Nagyon szeretek felnőttekkel dolgozni, akik azért járnak el hozzánk, hogy a különböző táncstílusok elsajátítása mellett sportoljanak és nem utolsósorban ismerkedjenek.

Mit is jelent nekem a tánc? Úgy gondolom, hogy ezzel születtem, mióta az eszemet tudom, imádok táncolni... ahogy zenét hallok, máris táncolhatnékom támad. Számomra több, mint szórakozás, valamikor hobbiszinten űztem, a mindennapi tánc és táncoktatás azonban mindent megváltoztatott, ma már egy életformává nőtte ki magát.

És végül néhány érv amellett, hogy miért érdemes elkezdeni táncolni. Rosszul néz ki egy társaságban, ha keringőt táncolnak, te meg bambán ülsz a helyeden. Emellett az egészségre is jó hatással van, mert akik rendszeresen táncolnak, megerősödnek azon izmaik, inaik, melyek segítenek a helyes testtartásban. Jobb lesz a vérkeringésük és ritkábban betegszenek meg. Harmadsorban: az egész egy jó buli, szórakoztató.

"A ritmusos mozgásnak gyógyereje van. A zeneterápiával rokon gyógymód a táncterápia. Napjainkban a világ minden pontján, a hagyományos orvoslásokban, természetgyógyászatban, elmegyógyászatban, pszichoterápiában alkalmazzák, Nyugaton a modern orvosi gyakorlatban is.

Magyarországon, Erdélyben is egyre több embernek gyógyító eszközt jelent. Egy hosszas, súlyos betegség után magam is igénybe vettem Marosvásárhelyen a csoportos táncterápiát. A legtöbb betegség pszichoszomatikus, lelki eredetű. Minden, ami gyógyítja a lelket, segít a testi-lelki-szellemi harmónia, az egészség visszaállításában.

A táncterapeuták főleg a szakrális körtánccal gyógyítanak. A kör az egység, teljesség, harmónia szimbóluma, a legősibb forma.

Keleten is kiaknázzák a forgás jótékony hatását az egészségmegőrzésben. A tibeti öt megfiatalító rítus közül az első a jobbra forgás. "

(Bernád Ilona: Egészségünkért I. 2002., 165.)

Ferencz Melánia  Népújság

Lófő Iskola minden ami tantervből hiányzik

Nem tetszik a média? Légy te a média! Lépj be a média kommandónkba!
Ha valaki tanúja volt érdekes, közérdekű vagy szép eseménynek és úgy ítéled meg, hogy ez több embert érdekelhet, akkor küldje el  kérjük töltsd fel a youtube-on a SZEFHE Média Kommandó csoportjához

Markodban a hatalom Egy telefonnal, most fényképet készíthetsz, hangot vehetsz fel, filmezhetsz, de ha kedvet érzel akár meg is írhatod véleményed. Regisztrálj és a felhasználó menüben kattints a hír beküldésére.

Nyisson PayPal számlát és gyerekjáték lesz az internetes vásárlás.