Talán a kommunizmusból maradt beidegződés, hogy a lakásvásárlók rendszerint idegenkednek a magasan elhelyezkedő lakásoktól. Ha a negyedik emelet a legfelső, akkor a várható tetőbeázás riasztja a lakáskeresőket, ennél magasabb tömbházban többek között a lift meghibásodására gondolva problémáznak a vevők. A Kossuth utca egyik hetedik emeleti tömbházlakásában élő Kristó család is bizonytalankodott a vásárkor, de jó féléves tapasztalat után már látják a magaslati előnyöket is.

„Kevesebb zaj, kevesebb por, tisztább levegő, több napsütés, szép kilátás. Az ablakokra szinte fölösleges a sötétítő, nincs, aki belásson hozzánk – magyarázza a házigazda, Kristó Róbert. – A fény, a világosság különben is szempont volt a lakásválasztáskor. Egy 38 négyzetméteres, másfél szobásnak mondható Tudor negyedi lakásból költöztünk ide, amely a közeli szomszéd tömbház miatt alig kapott fényt.”
A választott háromszobás, 66 négyzetméteres tömházlakás két erkélyét egyelőre nem építették be Kristóék, de a lakásban végeztek néhány lényeges átalakítást. Tartófalakhoz nem nyúltak, de néhány falat kivettek, másokat kiegészítettek, beburkoltak.
Az előszoba,
szűk és sötét folyosó volt a mai világos előtérhez képest. A legalapvetőbb átalakítások itt történtek. A konyhaajtó és választófal egy része eltűnt, akárcsak a kisfürdő, amelyben mindössze egy WC-csésze meg egy kagyló volt. A házaspár úgy vélte, a nagyobb tér miatt érdemes felszámolni az amúgy is szűk fürdőt, és a vele szemben elhelyezkedő beugrót, amit talán a tervezők valamikor beépített szekrénynek, vagy  hűtőszekrénynek szánhattak. A mai előtér egyik bemélyedésében, a fürdőszoba helyén, beépített fogas található. A konyhát egy kis pult választja el az előtértől, így behatárolja, de nem sötétíti el a teret, amely így két irányból kap fényt.

  ">A nappalinak
és hálónak is használt nagyszoba csaknem összefüggő teret alkot az előtérrel és a konyhával széles tolóajtójának köszönhetően, amely igencsak érdekes megoldással látszólag becsúszik a falba. Tulajdonképpen a régi szobafal és egy gipszkarton fal közötti sínen fut be, így nem foglal teret, mint a klasszikus nyílászáró, ugyanakkor szabadon hagyja, kihasználhatóvá teszi a falfelületet is. Az egyik gipszkarton fal például beépített polc lett. „Az ötletet erre a megoldásra az adta – magyarázza a házigazda – hogy a lakás egész szerkezete gerendás és oszlopos, néhol 50x50 cm-es oszlopok, és 35x50 cm-res gerendák találhatók, amik kiugranak a falfelületből, így zavarják például egy magas szekrény elhelyezését. Mi nem próbáltuk lefaragni, vagy kivenni a gerendákat, hanem kiegészítettük, gipszkarton segítségével néhány esetben egy szintbe hoztuk, és összefüggő falfelületet alakítottunk ki.” A nappalit és az előteret nagyméretű festmények díszítik – többnyire a házigazda alkotásai. Szintén a nappali dísze a hangulatvilágítást szolgáló különleges lámpa és polc is.
A fürdőszoba
régies hatású, kék padlócsempéje összhangban van a fal aprónégyzetes csempéjével. A fürdőkád helyét zuhanyzófülke vette át, amelynek az alsó része a gyerekek számára fürdőkádnak is megfelel. „Nagyon jól kihasználható, praktikus megoldás – véli Irénke –, és sokkal kevesebb vizet fogyasztunk, mint korábban.”
„Egyelőre úgy látjuk, jól döntöttünk az átalakításokat illetően – foglalja össze Kristó Róbert. – Majd még a bútorokat cseréljük ki, de egyszerre mindent nem lehetett megoldani. Az egyetlen, amit ma talán másként tennénk az, hogy leszigetelnénk a nappali szomszédokkal közös falát, hogy ne hallatszódjon át a zaj, mert a zaj, a zakatolás szülhet a legtöbb nézeteltérést szomszédok között. Márpedig a hetediken, a napos három szobában is úgy jó élni, ha béke van.”

Daczó Katalin Csíki Hírlap

Erről a fórumon

Székely genealógia portál

Lófő Iskola Az elveszettnek hitt tudás

Nyisson PayPal számlát és gyerekjáték lesz az internetes vásárlás.