A székely kapu jelképrendszere egyértelműen utal az axis mundi körül forgó poláris világkép elképzelt vagy valós létezésére. Ez a kép viszont csak akkor rajzolódik az égbolt kupolájára, ha a Föld forgástengelye az égitest pályasíkjában fekszik. (Wohlfarth Z.: Az újholdas nyári napforduló pogánykori emlékei Felcsíkon. Bp., 2005, 33–44.)

Ebben az esetben a tavaszi napéjegyenlőség idején az égi kupola csúcsán a félhold forog. A téli napforduló forgó teliholdja, a nyári napforduló forgó naprózsája mellett ez az emberi civilizáció jelképrendszerének harmadik alapvető képe. Crux gammata = gamma kereszt és horogkereszt néven is ismeretes. De miért nevezték el a görögök éppen gamma keresztnek? Azért, mert a görög gamma betű tulajdonképpen a nyári napforduló 14 napos ünnepkörében a félhold jelképe. Amint a nyári napforduló ünnepköréből levezetett hármas székely nyelvi DNS-lánc képletéből kitűnik, a rovás G, A és M betűk, a görög gamma betűhöz hasonlóan, az Á-spirál alsó lépcsőfokán helyezkednek el, mint a félhold jelképei. (Wohlfarth Z.: A só szövetsége – kézirat a Magyar Ház Kiadónál, Bp.)
Ugyanakkor az axis mundi csúcsán körbe forgó fehér ménló, hal, galamb vagy egyéb holdszerű állat vagy növény szintén a mesebeli tavaszi napkelte jelképe. Gyaníthatóan nem hiányozhatnak a húsvéti írott tojások hímes-hámos mintakincséből sem. Tartsunk hát szemlét a gyimesi csángó írott tojások formavilágának csodálatosan gazdag tárházában.

A fehér kabala

A fehér kabala minta úgy tűnik, hogy az egyik keresett jelkép lehet. Kovács Dénes, a csíkszeredai múzeum egykori igazgatója így csodálkozik rá a Gyimesi csángó tojások című rövid tanulmányában: „A hím elnevezése nagyon érdekes. Kabala az itteni nyelvjárásban lovat jelent (latin caballus!). Fehér ló pedig a pogány ősvallásból a népmesékbe átkerült elem. Hogy a tojásra hogyan került és miért, még nem tudjuk, de következetesen írják ma is. Találkoztam más hímmel is ugyanezen elnevezés alatt.”

A fehér kabala nem jelzi egyértelműen a félhold forgását. A cserkabala nevű régi népi játék viszont rejtélyes mondóka kíséretében utánozza le az égi körhintát.
Talán a huszonnegyedik órában sikerült Kristó Tibor csíkszeredai újságírónak megörökíteni az utókor számára ennek a mára már feledésbe merült játéknak az egykori használatát. Tőle idézünk az alábbiakban: „A cserkabala (kabala vagy kabala-csikó) olyanforma mint a tekerőlevél” – magyarázta néhai Sántha János (Csíkpálfalva).

„Miután elkészült a cserkabala, valamelyik tehén fejéről leoldották a kötelet, azt a laboda végéhez hurkolták, s egy pásztorgyermek körbeszaladt vele. Általában szerre-felváltva hajtották. Amikor a kabala végét tenyerével érintve hajtotta meg a soros pásztorgyerek, a lökéseket a következő mondókával számolta: Egy elő Anna, két elő Anna, három elő Anna, négy elő Anna, tíz elő Anna”. Ismét egy kérdést kell megfogalmaznunk: Miért hívják ezt a hajdani játékszert cserkabalának?
Először vizsgáljuk meg a fogyó félholdat jelképező kabala szót a fogyó félhold már emlegetett Á-spiráljával: A nyelvi spirál szerint a jelképes ló bizony csak egy gebe. Õ a mesebeli táltos ló, a mesék táltosa rendesen egy girhes-görhes ló, amelyik egy teknő parázs elfogyasztása után (a fogyó hold találkozik a Nappal, majd újjászületik) csodálatos módon átalakul, és a mese hőse az ő segítségével szabadítja ki Tündér Ilonát a fogságból (a Nap átlépi a felső és alsó világ közötti határt).

Kabala szavunk nyelvünk ősi öröksége. Rokona a félholdra hasonlító női kebel. Aki sokat forog, könnyen elkábul. A magasan kábuló tavaszi félhold adhatott nevet a Gyimesi-hágónak (Kabola-hágó) és a Fertő-tetőről eredő Rác-kebel pataknak is (a forgó kabala felrázza (ráz-rác) az alsó világban szunnyadó Napot).

A cser szó képét a cserkabala mondókájának segítségével próbáljuk megtalálni. Az egy elő (élő?), két elő (élő?) stb. szöveg az alsó világból felserkenő Napra utal. A cser gyökből képzett cserje, csereklye a felkelő Nap sugarai után kaphatta nevét. Cserkész szavunk viszont a körbejárva keresgélő tavaszi Napra emlékeztet.

A hét napjai neveinek képzése

A mondóka egy elő (élő?), két elő (élő?) stb. szövegéhez hasonlóan képezhették őseink a hét napjainak nevét is. A poláris világ égboltján a fogyó félhold hét kör után találkozik a Nappal. Miközben a félhold egyre vékonyodva egy csillagösvényen ereszkedik alá, a Nap tétován, teketóriásan emelkedik egyre fennebb.
Első kör – a félhold az égbolt tetején, a hetedik mennyországban forog, még csak szürkület uralja a tájat. Ez a hétfő. A második kör (nap) nevét a fölkelő Nap és a fogyó félhold nevéből képezzük. Az Á-spirál szerint a félhold egyik neve a dag, ugyanis a nyelvi spirál első lépcső fokán található. Harmadik kör – megőrizzük a fogyó félhold dag nevét, míg a felserkenő Napot szér-nek hívjuk. A negyedik kör – a fogyó félhold neve továbbra is dag, a cseperedő Nap neve csétér. Az 5. kör (nap) – a fogyó hold neve változatlanul dag, az egyre fényesebb Nap neve pény. 6. kör (nap) – a betegedő fogyó hold neve bad, a szemeskedő Napé szém, 7. kör (nap) – az elvásott holdsarló a vázsár találkozik az ép Nappal (nép).

A vázs gyök idővel módosult és vás-vas formát öltött.
Így keletkezett a vas-eke, ahol a vas a Nap szarva, míg az éké a felkelő Nap. Hasonlóan képződött a szarvas (szér-vas), ahol szér a felkelő Nap, míg a vas a Nap szarva.

Õszi napfordulókor a leszentülő Napot kísérő fogyó hold jelképe a vázs-vás-vas-orrú bába. Feltehetőleg a vas-orrú bába eredeti jelentése vásott orrú bába. Tavasszal a fogyó hold jelképe az Ádám bordája (segítségével született Éva), míg ősszel már ördögborda lesz a neve. Az év és Éva szavak azért hasonlítanak egymásra, mivel mindkettő a fölkelő Nap és az elvásott holdsarló jeleiből keletkezett. Ne feledjük, az év kezdetét egykor tavasszal ünnepeltük.

Tavaszi napfelkelte a tatárlaki korongon és Esztergomban

A tavaszi napfelkelte hétnapos ciklusának képét a tatárlaki elhíresült korong jobb felső negyedében is megtalálhatjuk. A két holdfázis közötti időszak a félholddal kezdődik: Ezt öt kör (nap) követi, miközben a fogyó hold alakja a félkör és a sarló között változik. A ciklus a holdfogytával fejeződik be. A mesebeli tavaszi napfelkelte láncszerű jelképét a világhírű esztergomi oroszlánok testére is ráfestette az egykori falképfestő.

Az esztergomi vár hajdani szentélyének falára eredetileg hét pár oroszlán képe került. Idővel az eredeti freskókat levakolták, majd közel ezer évig rejtőzködtek a világ szeme elől. A vakolat eltávolítása után kiderült, hogy gyakorlatilag egyetlen oroszlán képe menekült meg épen az egykori tizennégyből. A tatárlaki koronghoz hasonlóan itt is felfedezhetjük a félholdat és a Napot. Érdekes módon a holdciklus két végső fázisa között itt nem öt holdsarlót, hanem csak négyet látunk. Gyakorlatilag a hatodik napon a holdsarló már belehatolt a Nap testébe (ötöl-hatol!). Ha az észre-térült, ész-re vehető felkelő Nap nevét az észtér-t egybe olvassuk a gamma-kereszt félholdjának nevével, a székely rovásbetűk Á-spiráljának első lépcsőfokán található betűkkel, az ábra olvasata: észtér-gam - Esztergom. A két végpont közötti szakasz neve: lánc. Következésképpen Esztergom neve valószínűleg arra utal, hogy Pesthez (peszter-gam?) hasonlóan a Duna keleti partján fekszik. A peszter-gam kifejezésre a Székelyföldön is találunk analógiát. Felcsíkon egy taplógomba fajta neve pisztric (pészteréc) gomba. A gomba kalapja az észre térítő félholdra emlékeztet. Eredeti gam-be nevéből idővel gomba, gomb, comb rokon jelentésű szavak alakultak ki. Ezért került a félhold az oroszlán első combjára. Az emlős állatok lapockacsontja is a kettőbe szelt égitestre hasonlít. Ezért írják a gyimesi hímes tojásokra mint szántó (szent?) lapockát.

A mongol pásztorok körében az állatok lapockacsontja ma is kabalának számít. Egy kockázatos vállalkozás, út előtt egy kisebb állat lapockacsontját a tűz fölött forgatják, majd a tűzbe dobják, ily módon utánozva le a mesebeli tavaszi holdpálya képét.

Tovább vizsgálván az esztergomi oroszlán testét, a holdsarló és a borda között találunk jelképes összefüggést. De miért került a Nap-rozetta az állat hátsó felére?
Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy egykor az állati fenék a kettőbe szelt tavaszi és őszi Napot jelképezte. Napjainkban is, ha nem találunk valamit, így fakadunk ki: hol a fészkes fenében lehet? A tavaszi napfelkeltét türelmetlenül váró ősünk is valószínűleg ezt a fényes féket emlegette. Fénék, fény, fék (a Nap lefékezi a Holdat). A Napban megtorpanó, földre szálló holdsarló pályáját a gyimesi csángó tojásokon is megcsodálhatjuk. A minta neve: veszettutas.

 

A fogyó hold motívumai

A holdsarló először az égboltot hasítja (hajnal hasad), majd körbeszántja a tavaszi látóhatárt (húsvéti határjárás), és végül eltűnik az alsó világban. Jelképes alakja a kőkorszak gyakori díszítőeleme. Az építészeti szakirodalom hullámtarajos szalagdíszként ismeri. Szögletesített formája elsősorban az ókori görög művészetre jellemző. A meander minta a tankönyvek szerint egy geometrikus díszítőmotívum és a szeszélyesen kanyargó kisázsiai Maiandrosz folyóról nevezték el. És ezt honnan tudhatta a kőkori fazekas? És melyik folyó medre nem kanyargós? Valójában a fogyó hold egyik névkombinációjából származik.
Magyarul meder. Tulajdonképpen min¬den (nem szabályozott) folyó medre ilyen meanderes (medres). Az írott tojás villás mintája sem a földműves teendők jól ismert munkaeszköze nyomán keletkezett. A villa eredetileg mint jelkép született meg. Õsünk a felkelő Nap – újhold – fogyó hold hármasát utánozta le, és csak azután ismerte fel használati értékét.

Ez a hármas szövetség lehetett egykoron a világnak világa, virágnak virága.
Mint láthattuk, a fogyó hold Á-spirálja segítségével számos névkombinációt alkothatunk. Próbáljunk betűképletet találni a felkelő Nap képére is. Feltételezvén szógyökeink CVC hangösszetételét (ahol C mássalhangzó, V magánhangzó) a felkelő Nap nyelvi gyökeinek képlete: Például: hény – henye, henyél (a földön kering), hély – helyes, helyezkedik, hér – here, hergelődik, mény – menyét (Nap színű állat), mély – mély, méla, méltó, mell (félkör), mér – mérték, tény – tény-leg, látható, szény – színe is van, szény-tény – szintén, szent, kér-szén-tény – kereszt (keretezi a látóhatárt), tér – térül-fordul. Magának az é magánhangzónak is van jelentése. Például: látod-é? – (látod a felkelő Napot?), é-helyt – ehelyt (a Nap helye), á-helyt – ahelyt (a fogyó hold helye). Az é magánhangzóval kezdődő rövid gyökök képlete: Például: éh – éhes (a megszületett Nap), ék – ékszer a Nap, ély – él a Nap, ér – ér-ték a Nap, ész – ész-re térül a Nap, ész-áz – ez-az (a Nap-Hold együttes).
Miután az eszter-lánci cérna piros és fehér szálának (cér – Nap, ná fogyó hold) égi vonalát megvizsgáltuk, az alsó világból kiforduló Nappal együtt egy rejtély is született: A mesebeli napfelkeltét őseink valóban átélték-e, vagy csak elképzelték?

Wohlfarth Zoltán, Csíki Hírlap

(Részlet a szerző most készülő, A kenyér szövetsége című könyvéből.)  

Lófő Iskola minden ami tantervből hiányzik

Nem tetszik a média? Légy te a média! Lépj be a média kommandónkba!
Ha valaki tanúja volt érdekes, közérdekű vagy szép eseménynek és úgy ítéled meg, hogy ez több embert érdekelhet, akkor küldje el  kérjük töltsd fel a youtube-on a SZEFHE Média Kommandó csoportjához

Markodban a hatalom Egy telefonnal, most fényképet készíthetsz, hangot vehetsz fel, filmezhetsz, de ha kedvet érzel akár meg is írhatod véleményed. Regisztrálj és a felhasználó menüben kattints a hír beküldésére.

Nyisson PayPal számlát és gyerekjáték lesz az internetes vásárlás.