
A székely kapu jelképrendszere egyértelműen utal az axis mundi körül forgó
poláris világkép elképzelt vagy valós létezésére. Ez a kép viszont csak akkor
rajzolódik az égbolt kupolájára, ha a Föld forgástengelye az égitest
pályasíkjában fekszik. (Wohlfarth Z.: Az újholdas nyári napforduló pogánykori
emlékei Felcsíkon. Bp., 2005, 33–44.)
Ebben az esetben a tavaszi napéjegyenlőség idején az égi kupola csúcsán a
félhold forog. A téli napforduló forgó teliholdja, a nyári napforduló forgó
naprózsája mellett ez az emberi civilizáció jelképrendszerének harmadik alapvető
képe. Crux gammata = gamma kereszt és horogkereszt néven is ismeretes. De miért
nevezték el a görögök éppen gamma keresztnek? Azért, mert a görög gamma betű
tulajdonképpen a nyári napforduló 14 napos ünnepkörében a félhold jelképe. Amint
a nyári napforduló ünnepköréből levezetett hármas székely nyelvi DNS-lánc
képletéből kitűnik, a rovás G, A és M betűk, a görög gamma betűhöz hasonlóan, az
Á-spirál alsó lépcsőfokán helyezkednek el, mint a félhold jelképei. (Wohlfarth
Z.: A só szövetsége – kézirat a Magyar Ház Kiadónál, Bp.)
Ugyanakkor az axis mundi csúcsán körbe forgó fehér ménló, hal, galamb vagy egyéb
holdszerű állat vagy növény szintén a mesebeli tavaszi napkelte jelképe.
Gyaníthatóan nem hiányozhatnak a húsvéti írott tojások hímes-hámos
mintakincséből sem. Tartsunk hát szemlét a gyimesi csángó írott tojások
formavilágának csodálatosan gazdag tárházában.
A fehér kabala
A fehér kabala minta úgy tűnik, hogy az egyik keresett jelkép lehet. Kovács
Dénes, a csíkszeredai múzeum egykori igazgatója így csodálkozik rá a Gyimesi
csángó tojások című rövid tanulmányában: „A hím elnevezése nagyon érdekes.
Kabala az itteni nyelvjárásban lovat jelent (latin caballus!). Fehér ló pedig a
pogány ősvallásból a népmesékbe átkerült elem. Hogy a tojásra hogyan került és
miért, még nem tudjuk, de következetesen írják ma is. Találkoztam más hímmel is
ugyanezen elnevezés alatt.”
A fehér kabala nem jelzi egyértelműen a félhold forgását. A cserkabala nevű régi
népi játék viszont rejtélyes mondóka kíséretében utánozza le az égi körhintát.
Talán a huszonnegyedik órában sikerült Kristó Tibor csíkszeredai újságírónak
megörökíteni az utókor számára ennek a mára már feledésbe merült játéknak az
egykori használatát. Tőle idézünk az alábbiakban: „A cserkabala (kabala vagy
kabala-csikó) olyanforma mint a tekerőlevél” – magyarázta néhai Sántha János (Csíkpálfalva).
„Miután elkészült a cserkabala, valamelyik tehén fejéről leoldották a kötelet,
azt a laboda végéhez hurkolták, s egy pásztorgyermek körbeszaladt vele.
Általában szerre-felváltva hajtották. Amikor a kabala végét tenyerével érintve
hajtotta meg a soros pásztorgyerek, a lökéseket a következő mondókával számolta:
Egy elő Anna, két elő Anna, három elő Anna, négy elő Anna, tíz elő Anna”. Ismét
egy kérdést kell megfogalmaznunk: Miért hívják ezt a hajdani játékszert
cserkabalának?
Először vizsgáljuk meg a fogyó félholdat jelképező kabala szót a fogyó félhold
már emlegetett Á-spiráljával: A nyelvi spirál szerint a jelképes ló bizony csak
egy gebe. Õ a mesebeli táltos ló, a mesék táltosa rendesen egy girhes-görhes ló,
amelyik egy teknő parázs elfogyasztása után (a fogyó hold találkozik a Nappal,
majd újjászületik) csodálatos módon átalakul, és a mese hőse az ő segítségével
szabadítja ki Tündér Ilonát a fogságból (a Nap átlépi a felső és alsó világ
közötti határt).
Kabala szavunk nyelvünk ősi öröksége. Rokona a félholdra hasonlító női kebel.
Aki sokat forog, könnyen elkábul. A magasan kábuló tavaszi félhold adhatott
nevet a Gyimesi-hágónak (Kabola-hágó) és a Fertő-tetőről eredő Rác-kebel
pataknak is (a forgó kabala felrázza (ráz-rác) az alsó világban szunnyadó
Napot).
A cser szó képét a cserkabala mondókájának segítségével próbáljuk megtalálni. Az
egy elő (élő?), két elő (élő?) stb. szöveg az alsó világból felserkenő Napra
utal. A cser gyökből képzett cserje, csereklye a felkelő Nap sugarai után
kaphatta nevét. Cserkész szavunk viszont a körbejárva keresgélő tavaszi Napra
emlékeztet.
A hét napjai neveinek képzése
A mondóka egy elő (élő?), két elő (élő?) stb. szövegéhez hasonlóan képezhették
őseink a hét napjainak nevét is. A poláris világ égboltján a fogyó félhold hét
kör után találkozik a Nappal. Miközben a félhold egyre vékonyodva egy
csillagösvényen ereszkedik alá, a Nap tétován, teketóriásan emelkedik egyre
fennebb.
Első kör – a félhold az égbolt tetején, a hetedik mennyországban forog, még csak
szürkület uralja a tájat. Ez a hétfő. A második kör (nap) nevét a fölkelő Nap és
a fogyó félhold nevéből képezzük. Az Á-spirál szerint a félhold egyik neve a dag,
ugyanis a nyelvi spirál első lépcső fokán található. Harmadik kör – megőrizzük a
fogyó félhold dag nevét, míg a felserkenő Napot szér-nek hívjuk. A negyedik kör
– a fogyó félhold neve továbbra is dag, a cseperedő Nap neve csétér. Az 5. kör
(nap) – a fogyó hold neve változatlanul dag, az egyre fényesebb Nap neve pény.
6. kör (nap) – a betegedő fogyó hold neve bad, a szemeskedő Napé szém, 7. kör
(nap) – az elvásott holdsarló a vázsár találkozik az ép Nappal (nép).
A vázs gyök idővel módosult és vás-vas formát öltött.
Így keletkezett a vas-eke, ahol a vas a Nap szarva, míg az éké a felkelő Nap.
Hasonlóan képződött a szarvas (szér-vas), ahol szér a felkelő Nap, míg a vas a
Nap szarva.
Õszi napfordulókor a leszentülő Napot kísérő fogyó hold jelképe a
vázs-vás-vas-orrú bába. Feltehetőleg a vas-orrú bába eredeti jelentése vásott
orrú bába. Tavasszal a fogyó hold jelképe az Ádám bordája (segítségével
született Éva), míg ősszel már ördögborda lesz a neve. Az év és Éva szavak azért
hasonlítanak egymásra, mivel mindkettő a fölkelő Nap és az elvásott holdsarló
jeleiből keletkezett. Ne feledjük, az év kezdetét egykor tavasszal ünnepeltük.
Tavaszi napfelkelte a tatárlaki korongon és Esztergomban
A tavaszi napfelkelte hétnapos ciklusának képét a tatárlaki elhíresült korong
jobb felső negyedében is megtalálhatjuk. A két holdfázis közötti időszak a
félholddal kezdődik: Ezt öt kör (nap) követi, miközben a fogyó hold alakja a
félkör és a sarló között változik. A ciklus a holdfogytával fejeződik be. A
mesebeli tavaszi napfelkelte láncszerű jelképét a világhírű esztergomi
oroszlánok testére is ráfestette az egykori falképfestő.
Az esztergomi vár hajdani szentélyének falára eredetileg hét pár oroszlán képe
került. Idővel az eredeti freskókat levakolták, majd közel ezer évig
rejtőzködtek a világ szeme elől. A vakolat eltávolítása után kiderült, hogy
gyakorlatilag egyetlen oroszlán képe menekült meg épen az egykori tizennégyből.
A tatárlaki koronghoz hasonlóan itt is felfedezhetjük a félholdat és a Napot.
Érdekes módon a holdciklus két végső fázisa között itt nem öt holdsarlót, hanem
csak négyet látunk. Gyakorlatilag a hatodik napon a holdsarló már belehatolt a
Nap testébe (ötöl-hatol!). Ha az észre-térült, ész-re vehető felkelő Nap nevét
az észtér-t egybe olvassuk a gamma-kereszt félholdjának nevével, a székely
rovásbetűk Á-spiráljának első lépcsőfokán található betűkkel, az ábra olvasata:
észtér-gam - Esztergom. A két végpont közötti szakasz neve: lánc.
Következésképpen Esztergom neve valószínűleg arra utal, hogy Pesthez (peszter-gam?)
hasonlóan a Duna keleti partján fekszik. A peszter-gam kifejezésre a
Székelyföldön is találunk analógiát. Felcsíkon egy taplógomba fajta neve
pisztric (pészteréc) gomba. A gomba kalapja az észre térítő félholdra
emlékeztet. Eredeti gam-be nevéből idővel gomba, gomb, comb rokon jelentésű
szavak alakultak ki. Ezért került a félhold az oroszlán első combjára. Az emlős
állatok lapockacsontja is a kettőbe szelt égitestre hasonlít. Ezért írják a
gyimesi hímes tojásokra mint szántó (szent?) lapockát.
A mongol pásztorok körében az állatok lapockacsontja ma is kabalának számít. Egy
kockázatos vállalkozás, út előtt egy kisebb állat lapockacsontját a tűz fölött
forgatják, majd a tűzbe dobják, ily módon utánozva le a mesebeli tavaszi
holdpálya képét.
Tovább vizsgálván az esztergomi oroszlán testét, a holdsarló és a borda között
találunk jelképes összefüggést. De miért került a Nap-rozetta az állat hátsó
felére?
Ma már nehezen tudjuk elképzelni, hogy egykor az állati fenék a kettőbe szelt
tavaszi és őszi Napot jelképezte. Napjainkban is, ha nem találunk valamit, így
fakadunk ki: hol a fészkes fenében lehet? A tavaszi napfelkeltét türelmetlenül
váró ősünk is valószínűleg ezt a fényes féket emlegette. Fénék, fény, fék (a Nap
lefékezi a Holdat). A Napban megtorpanó, földre szálló holdsarló pályáját a
gyimesi csángó tojásokon is megcsodálhatjuk. A minta neve: veszettutas.

A fogyó hold motívumai
A holdsarló először az égboltot hasítja (hajnal hasad), majd körbeszántja a
tavaszi látóhatárt (húsvéti határjárás), és végül eltűnik az alsó világban.
Jelképes alakja a kőkorszak gyakori díszítőeleme. Az építészeti szakirodalom
hullámtarajos szalagdíszként ismeri. Szögletesített formája elsősorban az ókori
görög művészetre jellemző. A meander minta a tankönyvek szerint egy geometrikus
díszítőmotívum és a szeszélyesen kanyargó kisázsiai Maiandrosz folyóról nevezték
el. És ezt honnan tudhatta a kőkori fazekas? És melyik folyó medre nem
kanyargós? Valójában a fogyó hold egyik névkombinációjából származik.
Magyarul meder. Tulajdonképpen min¬den (nem szabályozott) folyó medre ilyen
meanderes (medres). Az írott tojás villás mintája sem a földműves teendők jól
ismert munkaeszköze nyomán keletkezett. A villa eredetileg mint jelkép született
meg. Õsünk a felkelő Nap – újhold – fogyó hold hármasát utánozta le, és csak
azután ismerte fel használati értékét.
Ez a hármas szövetség lehetett egykoron a világnak világa, virágnak virága.
Mint láthattuk, a fogyó hold Á-spirálja segítségével számos névkombinációt
alkothatunk. Próbáljunk betűképletet találni a felkelő Nap képére is.
Feltételezvén szógyökeink CVC hangösszetételét (ahol C mássalhangzó, V
magánhangzó) a felkelő Nap nyelvi gyökeinek képlete: Például: hény – henye,
henyél (a földön kering), hély – helyes, helyezkedik, hér – here, hergelődik,
mény – menyét (Nap színű állat), mély – mély, méla, méltó, mell (félkör), mér –
mérték, tény – tény-leg, látható, szény – színe is van, szény-tény – szintén,
szent, kér-szén-tény – kereszt (keretezi a látóhatárt), tér – térül-fordul.
Magának az é magánhangzónak is van jelentése. Például: látod-é? – (látod a
felkelő Napot?), é-helyt – ehelyt (a Nap helye), á-helyt – ahelyt (a fogyó hold
helye). Az é magánhangzóval kezdődő rövid gyökök képlete: Például: éh – éhes (a
megszületett Nap), ék – ékszer a Nap, ély – él a Nap, ér – ér-ték a Nap, ész –
ész-re térül a Nap, ész-áz – ez-az (a Nap-Hold együttes).
Miután az eszter-lánci cérna piros és fehér szálának (cér – Nap, ná fogyó hold)
égi vonalát megvizsgáltuk, az alsó világból kiforduló Nappal együtt egy rejtély
is született: A mesebeli napfelkeltét őseink valóban átélték-e, vagy csak
elképzelték?
Wohlfarth Zoltán, Csíki Hírlap
(Részlet a szerző most készülő, A kenyér szövetsége című könyvéből.)
Lófő Iskola
minden ami tantervből hiányzik
Nem tetszik a média? Légy
te a média! Lépj be a média kommandónkba!
Ha
valaki tanúja volt érdekes, közérdekű vagy szép eseménynek és úgy ítéled meg,
hogy ez több embert érdekelhet, akkor küldje el kérjük
töltsd fel a youtube-on a SZEFHE
Média Kommandó csoportjához
Markodban a hatalom Egy
telefonnal, most fényképet készíthetsz, hangot vehetsz fel, filmezhetsz, de ha
kedvet érzel akár meg is írhatod véleményed. Regisztrálj és a felhasználó
menüben kattints a hír beküldésére.

Nyisson PayPal számlát és
gyerekjáték lesz az internetes vásárlás.
|