|
Öregedéshez és betegségekhez vezet a magnéziumhiány |
|
|
|
|
Written by Administrator
|
|
Amerikában
kísérletileg igazolták, hogy a tartós magnéziumhiány fokozza az emberi
sejtek öregedését és így növeli az időskori betegségek kockázatát.
A magnézium a szervezet több száz biokémiai reakciójában játszik fontos
szerepet. Hozzájárul a normális izom- és idegműködéshez, segít
fenntartani a szívritmust, és ugyancsak magnézium kell a csontok
szilárdságához. De az Egyesült Államokban a lakosság több mint felének
a szervezetében magnéziumhiány van a nem megfelelő étrend miatt. Ez
növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések, a magas vérnyomás, a
cukorbaj, a csontritkulás és bizonyos rákos betegségek kockázatát.
Kaliforniai tudósok kísérletileg próbálták megtalálni a magnéziumhiány
és a sejtöregedés közötti összefüggést. Ezért emberi rostsejteket
tanulmányoztak teljes életciklusukon keresztül, amely 3-4 hónap. Azt
találták, hogy ha a sejttenyészetet mérsékelt magnéziumhiányos
környezetben tartották, akkor a sejtek ugyan életben maradtak, és
normálisan osztódtak, de gyorsabban öregedtek, mint azok a sejtek,
amelyeket normális magnéziumkoncentrátumban tenyésztettek.
A kísérletek alapján a tudósok kimondták, hogy tartós magnéziumhiány
esetén a sejtműködés "sürgősségi módba" megy át, vagyis a rendelkezésre
álló forrásokat a szervezet a létfontosságú anyagcsere-folyamatokra
használja fel a hosszú távú folyamatok rovására.
A tartós mérsékelt magnéziumhiány kimutatására nincsen jó laboratóriumi
módszer, vagyis az ember lehet magnéziumhiányos állapotban, anélkül,
hogy tudna róla.
A magnéziumban gazdag élelmiszerek közül a legismertebbek a zöldségek,
közöttük is a spenót és a bab, továbbá a mogyoró és a gabonafélék.
(FH) |
