A média hamar felejt. Tegnap, tegnapelôtt még tele volt efféle címekkel : Kovács Ágnes búcsúja, Kovács Ágnes befejezte, Kovács Ágnes visszavonult, Kovács Ágnes elköszönt, Kovács Ágnes utolsó csobbantása, Kovács Ágnes fájdalomkönnyei, Kovács Ágnes leúszta utolsó 50 méterét, Kovács Ágnes búcsúképpen megverte a bajnokot, Köszönjük, Kovács Ágnes!
Aztán jött egy abszurd halálhír, a sokszoros evezôbajnok, a 36 éves Kolonics György szíve megállt, és a megfoghatatlan tragédia "kioltotta" Ágit a képernyôkrôl és a lapokból...–, hogy nemsokára ezt a szomorúságot is felváltsa a pekingi olimpia ezernyi új híre. A közönség boldogságra, vígságra vágyik.
Számomra egyike a legrokonszenvesebb magyar sportolóknak, Kovács Kokó mellett. Pajkos mosolyát nem lehet elfeledni. Örök kamaszlány marad, így, 27 évesen is, akiért jó szurkolni, sôt, "érettebb korban is" üdvös rajongani.
Kovács Ágnes kétéves kora óra úszott, 1995-ben a felnôttek között már Eb- bronzérmet szerzett. Ettôl kezdve számos nemzetközi viadalon diadalmaskodott, 200 méter mellen jó ideig övé volt az Európa-csúcs; emellett világbajnoki, olimpiai rekordok, valamint országos csúcsok is fûzôdnek a nevéhez.
Pályafutásának csúcsa a Sydneyben, 200 mellen kiérdemelt ötkarikás aranyérme, három nyári olimpián indult, 1996-ban, 2000-ben és 2004-ben. Peking lett volna karrierjének negyedik, egyben búcsúállomása.
Ági Budapesten született, a Szemere utcai általános iskolába járt, majd a Vörösmarty Gimnáziumban érettségizett, 1999-ben. A középiskola elvégzése után marketingmenedzser-képzésen vett részt, majd az Egyesült Államokban az arizonai Tempe város egyetemének volt hallgatója 2001 és 2005 között. Jelenleg a Közgazdasági Egyetemen tanul. Debrecenben él.
Két és fél éves korában kezdett úszni, a Sportuszodában. Edzôje, Szûcs Bea ajánlotta, hogy Ágnes fejlôdését máshol jobban tudnák biztosítani. 9 évesen került át a Kôér utcai uszodába. Késôn jöttek számára a komolyabb eredmények. Bár a Spartacusban a folyamatos fejlôdéshez minden rendelkezésre állt, mégsem tudott versenyeken jelentôsebb eredményeket elérni. 13 éves korában el akarták tanácsolni a versenyzéstôl. Valószínûleg ez volt az a momentum, amitôl még erôsebben kezdett edzeni, és innentôl jöttek is az eredmények. 13 éves korában országos bajnokságon 3. lett. Azóta számtalan hazai és nemzetközi sikert ért el.
Kezdetben "új Egerszegi"-nek tartották. Sokban hasonlít is pályafutásuk. Ugyanabban a csapatban versenyeztek (Spartacus), ugyanaz volt az edzôjük (Kiss László). Mindketten nagyon fiatalon értek el kitûnô eredményeket, és mindketten olimpiai bajnokok lettek. Az olimpiai érmek számát tekintve azonban Ágnesnek nem sikerült utolérni a nagy elôdöt. 1995-ben a bécsi Európa-bajnokságon a 4×100 m vegyes úszásban egy csapatban versenyeztek és az Egerszegi Krisztina, Kovács Ágnes, Klocker Edit, Lakatos Gyöngyvér váltó 2. helyezést ért el.
1997 és 2000 között volt pályája csúcsán. Ekkor nôi mellúszásban kevesen tudtak vele versenyre kelni. Miután 2000-ben megnyerte a 200 méter nôi mellúszás aranyérmét, kissé leeresztett. Edzôje, Kiss László visszavonult, az új edzô Turi György lett. Ô elment Amerikába tanulni, az ottani egyetemen továbbra is folyamatosan edzett a tanulás mellett, a magyar és a fontosabb nemzetközi versenyeken megjelent. Az Egyesült Államokban több helyi, egyetemi versenyen is részt vett, amik közül többet meg is nyert. Idôeredményei ugyan nem voltak rosszak, de felnôtt egy újabb úszókorosztály, akik versenyképesebbek voltak. Ezért újabb számban erôsített, a vegyes úszásban.
Ebben az idôszakban számtalan kritika érte. Elsôsorban azt vetették a szemére, hogy miért nem Magyarországon tanul, és készül a versenyekre. Ô errôl az idôszakról így nyilatkozott:
"Egy idô után a versenyzôk, azt mondom, hogy inkább mentálisan elfáradnak, és kell valami változás, hogy tovább vigye ôket. És nekem ez Amerika volt." Többen javasolták neki, hogy vonuljon vissza, mert "túl öreg". Az athéni olimpián a közönség biztos aranyérmesnek várta. Bár ô lehûtötte a bizakodókat: "Érem? Ha döntôbe kerülök Athénban, már elégedett leszek". Ehhez képest egy 4. és egy 5. helyezést ért el, lehûtve a kritikusokat.
2005 elejétôl a Spartacus teljes úszószakosztálya kivált, és a versenyzôk is a Kôbánya SC versenyzôi lettek. Így Kovács Ágnes is átigazolt. 2005-tôl ismét Magyarországon edzett. A kezdeti felkészülést egy autóbaleset és egy ismeretlen betegség is hátráltatta. Az autóbalesetbôl lassan épült fel, orvosai tanácsára inkább kihagyta a világbajnokságot. Ismeretlen betegségébôl pedig természetgyó-gyászok segítségével épült fel. A kitartó munkának köszönhetôen idôeredményei folyamatosan javultak, kezdte hozni régi formáját. A 2006- os úszó Eb-n a magyar csapat legjobb nôi tagja volt. Bár úgy indult neki, hogy szeretne egy érmet hazavinni, végül három számban lett harmadik. Az Eb elôtt felmerült annak lehetôsége, hogy visszavonul, végül mégis úgy döntött, hogy folytatja a versenyszerû úszást. Elmondta, hogy kikérte néhány idôsebb versenyzô tanácsát is. A budapesti Eb után néhány nappal jelentette be, hogy nem vonul vissza. Két célt tûzött ki magának, 2007- ben a debreceni rövid távú Eb-n és a 2008-as pekingi olimpián szeretne jól szerepelni. Aztán mégis…
Aki úgy tud mosolyogni a könnyein keresztül, vagyis inkább úgy sír mosolyogván, miközben gyôztes, gyôztes, gyôztes – az számomra egyszerûen: felejthetetlen.
Szép Emberek 
