Érzékeléseink közül a tapintás a legszemélyesebb. A másik embert megérinteni azt jelenti, hogy mélyen behatolunk a személyes terébe. Ezt nem mindenki fogadja szívesen, így aki elutasítja az érintéseket, vagy „megállítja” az arra irányuló mozdulatot, azt mindenképpen tudomásul kell vennünk és tiszteletben kell tartanunk.

Az érintés lehetőségét szabályozza a két ember közötti viszony, a társadalmi különbség, a nem, a kor, a kulturális szokások. Gyereket például nem csókolunk szájon, aggastyánt nem veregetünk vállon. A csecsemőknek elsőrendű fontosságú a simogatás, az ölbe vétel, vagyis a bőrfelületek minél nagyobb kiterjedésű érintkezése. Ölelgetés, paskolgatás hatására sokszor megnyugszanak a babák.

A kellemes érést okozó testi érintés, mint például az ölelés vagy a simogatás, kifejezetten jótékony hatással van a kedélyállapotra, lecsillapítja a haragot, indulatot, oldja, enyhíti a belső feszültséget. A kisgyerekek félelme is hamar elmúlik, ha megérintjük, átkaroljuk őket. Tapintási - és így feszültségcsökkentő - érzetet nyújt a kicsiknek az is, amikor a kezüket vagy különféle tárgyakat a szájukba veszik.

Beszélgetés közben lényeges, hogy az érintésnél éppen ki beszél és mit mond. Egy rossz ütemben tett érintés olyan mértékben megzavarhatja a másikat, hogy esetleg hosszabb időre jelentősen visszaesik a beszélgetés információtartalma, intimitása. A megfelelő időben és módon tett érintéssel pedig ennek ellenkezőjét válthatjuk ki.

Ha nem a ruhát, hanem közvetlenül a bőrfelületet érintjük, nem kívánt tapintásra a bőr keményebbé, ridegebbé, szinte visszautasítóvá válik. Az izmok megfeszülnek, és a másik igyekszik eltávolodni tőlünk. Az sem mindegy, hogy milyen irányban simogatunk meg valakit, mert a szőrtüszők elmozdulása különféle érzetet kelt a bőrben. Ha például a kar, a láb stb. szőrzetét vagy a hajat annak fekvése irányában simogatják, az megnyugtató hatást kelt. Amennyiben a simogatás ellenkező irányban történik, az csiklandozást, sőt fájdalomérzetet is okozhat.

A felesleges és bizalmaskodó érintés mindig negatív hatással jár, mert azt jelzi, hogy nem tartjuk tiszteletben a másik ember személyiségét, ezenkívül erőszakosságunknak is tanújelét adjuk. A bőbeszédű és arrogáns emberek, ha észreveszik, hogy a másik már menne, megfogják annak karját vagy vállát, esetleg belekapaszkodnak kabátgombjába. Ezekre a kínos érintésekre határozott elhúzódással válaszolunk, arcunkon is látszik a visszatetszés, vagy gyors mozdulattal igyekszünk valósággal lerázni magunkról a ránk akaszkodott bizalmaskodó kezet.

Vannak olyan társasági tevékenységek, szórakozások, amelyeknek velejárója az érintés. Tánc közben a partnerek bizonyos szabályoknak megfelelően érintik meg egymást. Ha lesegítünk valakit egy járműről, átsegítünk egy pocsolyán vagy árkon, leszedünk egy hajszálat vagy szöszt a ruhájáról, meg kell, hogy érintsük. Hogy ezt megtehetjük-e vagy sem, azt a másik "odaadó" vagy elutasító mozdulatából egyértelműen megtudhatjuk.

www.patikamagazin.hu

Lófő Iskola A mágikus tudás