|
Hisztogramok. Sok digitális gép megmutatja a
felvétel hisztogramját is, s ez nagyon hasznos lehet, ha tudjuk,
hogy mire jó. A hisztogram egy oszlopdiagram, amely megmutatja, hogy a
képen hogyan oszlik el a fényesség. Minél magasabb
az oszlop, annál több képpont felel meg az oszlop alatti
értéknek. Az elkészült felvétel
hisztogramjáról leolvasható, hogy helyesen
exponáltunk-e vagy sem. Ha helyesen exponáltunk, akkor a
hisztogram egyenletes eloszlású.
Nézzük meg, hogyan mûködik a hisztogram, s milyen
értékeket mutat, amit figyelembe kell vennünk. A hisztogram
vízszintes tengelyére 256 szürkeérték van
felvéve: a bal szélsô a 0, a jobb szélsô 256, a
0 szürkeérték a fekete színnek felel meg, a 256 a
fehérnek. A szürkeértékhez tartozó oszlop
magassága azt adja meg, hány olyan képpont van a
felvételen, amelynek éppen akkora a
szürkeértéke. Ha a felvétel helyes
expozícióval készült, akkor a hisztogramon rendszerint
egyenletesen oszlanak el a különféle
szürkeértékhez tartozó képpontszámok. Ha
a diagram bal felé tolódik el, s nincsenek értékek a
jobb szélen, akkor a kép alul van exponálva, s emiatt
sötét, vagy olyan témát
fényképeztünk, ami sok sötét színt
tartalmaz. Ha jobb felé torlódik fel a grafikon, akkor vagy
túlexponált a felvétel, s emiatt nagyon világos,
vagy inkább világos színek dominálnak a
felvételen.
Elektronikus keresôvel felszerelt gépen a kép
szemlélésekor is láthatjuk a hisztogramot, más
gépeken csak az elölnézeti megjelenítôn. Ha
megnyomjuk az info gombot, akkor megadja a gép a hisztogramot is. Az
elektronikus keresôvel rendelkezô gépek esetében az
exponálás pillanatában is látjuk a hisztogramot, s
tudunk korrigálni a felvétel elôtt. Az elôzô
cikkemben írt expozíció-kompenzáció
segítségével elérhetjük, hogy addig nem
exponálunk, amíg az expozíciós korrekcióval
egyenletessé nem tettük a hisztogramot.
Színszûrés
felvételkor. Ha színes hisztogramot is ad digitális
gépünk, az egyes színcsatornák
torzulását is figyelembe vehetjük. Elôfordulhat, hogy
az egyes színcsatornák jellegükben azonosak, de el vannak
csúszva egymáshoz képest.
Leggyakrabban akkor találkozunk ezzel, amikor a
fehéregyensúly nincs jól beállítva, vagy
színhelyes fotózásra nincs lehetôségünk.
Elôfordulhat, hogy fehéregyensúly-
állítás mellett még felvételi
színkorrekciós szûrôk használatára is
szükség lehet. Elsôsorban alacsony wattszámú
izzók vagy gyertyafény esetén túl
sárgás színezetû képeket kapunk. Ilyenkor
célszerû liláskék színû
színhômérséklet-emelô szûrôt
használni. Például: BC-3 vagy BC-6 jelû
szûrôket. Ha a gépen nincs lehetôség
színszûrôket rögzíteni, de a hisztogram nem
túlságosan torzult, akkor a korrigálást
elvégezhetjük a számítógépen is.
Esélyünk sincs színhelyes képet
készíteni, ha a megvilágító
fényforrás nátrium- vagy higanygôzlámpa.
Ilyennel találkozunk például esti városképek
készítésénél. Neonfény és
kompakt fénycsövek esetén színszûrôkkel
segíthetünk digitális kameránknak.
Háromféle, úgynevezett fluoreszcens szûrôt
gyártanak, melyek jelzései: FL-D, FL-B, FL-W. A D a
napfény, a B hidegfehér, a W a fehér
fénycsövekhez készült. A színszûrô
használata esetén csak manuális
fehéregyensúllyal dolgozzunk, azaz a szûrôn
keresztül mérjünk rá a fehér vagy szürke
lapra.
Incze István, AFIAP
Lófő Iskola A mágikus tudás
|
