A villantó (blitz) további tulajdonságai
A beépített kis vaku általában többet tud,
mint amennyit tudunk róla. Bár az általa
kínált funkciók gépenként változnak,
most csak a többé-kevésbé általános
funkciókkal foglalkozom.
Vörösszem-hatás tompítása, környezeti
fény felhasználása és derítés –
ezeket a funkciókat sokszor együttesen is használhatjuk.
Például ha teremben fényképezünk,
derítôfénnyel lehet eredményesen harcolni a
vörösszem-hatás ellen. A vörös szem azért
alakul ki, mert a vaku fénye átvilágítja a szem
szaruhártyáját s a szemfenék
véredényeit is beexponálja, így nyusziszemmel fognak
megjelenni modelljeink.
Ennek kiküszöbölésére a
vaku kétszer villant, az elsôre a modell pupillája
összehúzódik, s kevesebb fényt enged be a szembe,
így a vaku fénye nem világítja át a
szemfenék véredényeit. Általában azok a
vakuk, amelyek a gép objektívjének a tetején vannak
elhelyezve, könnyen adnak vörösszem-hatást. Ha a vakut a
gép mellett helyezzük el, akkor már kicsi az esély
erre.
A villanófény csak akkor mûködik megfelelôen,
ha a gépen a megfelelô zársebesség van
beállítva. Ezt úgy mondjuk, hogy a gép szinkronban
van a vakuval, vagyis pont akkor nyitja ki a gépet a mechanika, amikor
elvillan a vaku. Ha hamarabb történik ez vagy késôbb, a
kép nem lesz megfelelôen megvilágítva. Analóg
gépek esetén a kép csíkos lesz, jól
megvilágított területekkel s olyanokkal, ahol a film nincs
megvilágítva. Általában az analóg
gépeknél, ha fém redônyzár van, a
szinkronexpozíciós idô 1/125, gumírozott
vászon redônyzár esetén 1/30-ad a szinkronidô.
Ezeket az idôket a fotós kell fotózás elôtt
beállítsa. Némely digitális gépnél a
beépített vaku felett található még egy
papucs egy külsô, nagy teljesítményû vaku
számára. Ha ez a vaku a megfelelô géphez
készült, akkor használható az automatikus
expozíciós rendszerrel, illetve lehetôség van arra,
hogy az expozíciós idôt rögzítsük a
kép egy bizonyos részére, de lehetôség van
arra is, hogy a vaku teljesítményét
rögzítsük egy adott témához, s mindig ezzel az
értékkel fog mûködni. Ha a vakut nem a megfelelô
géphez gyártották, akkor manuális
üzemmódban fényképezhetünk, s a fent
említett automatikus funkciókat nem használhatjuk.
Egyéni véleményem az, hogy digitális géphez
lehetôleg ne használjunk analóg géphez
gyártott vakut.
A gépre szerelt vakunak egy másik üzemmódja a
környezeti fény felhasználása. Ez azt jelenti, hogy a
vakuval készült képek hátterei nagyon
sötétek, az árnyékok kemények; ezzel az
üzemmóddal a gépen egy szokásosnál kisebb
zársebességet állíthatunk be, s így a
környezeti fénynek van lehetôsége a túl
sötét háttereket egy kicsit világosítani.
A vakunak egy másik üzemmódja a
derítés. Ha ellenfényben vagy
árnyékban fényképezünk, a modell túl
sötét lesz, ilyenkor jön jól a vaku
derítôfénye, s a téma
megvilágítása kiegyenlítôdik.
Incze István, AFIAP
