Határtalan Szépség Minden ami szép - Székely ház a megújuló építészetért

Székely ház a megújuló építészetért

Currently 5.0/5 Stars.
1
2
3
4
5

Rating: 5.0/5 (1 votes cast)

Írta: Administrator

A tavasz folyamán a gyergyócsomafalvi Marosparti Népfôiskola meghívásos tervpályázatot hirdetett a jelenkor sokoldalú követelményeinek megfelelô, az erdélyi faépítészet hagyományában gyökerezô háztípusok fejlesztési munkájának elindítására, s ehhez két mintaház megtervezésére.
A pályázaton az erdélyi Országépítô Kós Károly Egyesülés, a magyarországi Kós Károly Egyesülés és a Vándoriskola építészei vehettek részt. A kiírás sikeresnek bizonyult, tizenegy pályamunka érkezett, ám elsô díjat nem osztott ki a zsûri. Mai összeállításunkban a Székelyföldrôl beérkezett pályamûvekbôl nyújtunk ízelítôt.

A tervezési program értelmében a pályázóknak egy falusi lakóházat kellett tervezniük a gyergyócsomafalvi Újnegyed utcában található üres telekre (természetesen kerttel és melléképületekkel együtt), és el kellett készíteniük egy tanya vagyis egy fiktív helyszínen elhelyezkedő lakóház és önfenntartó háztáji gazdaság tervét. Mindkét ház egy háromgyermekes család számára alkalmas, földszintes vagy földszint + tetőteres lakóház kellett legyen, egy vendégszobával. A tervezett házaknak a kiírás szerint az erdélyi faépítészeti hagyományokra kellett támaszkodniuk, de ne formai elemek ismétlése, hanem a belső lényeg megragadása által. Pályamunkát tizenegy személy illetve munkacsoport nyújtott be: Albert Sándor, Tövissi Zsolt és Köllő Miklós Csíkszeredából, Müller Csaba Kolozsvárról, Szélyes-Fekete Csaba Budapestet és Csíkszeredát is feltüntette származási helyként, Dékány Diana és Ertsey Attila Budapestről nevezett, a többi pályázó a Vándoriskola tagjaként készítette tervét.
A zsűri, amelynek többek között Makovecz Imre építész, Kolumbán Gábor, a Kós Károly Egyesülés elnöke, Bogos Ernő építész, az egyesülés ügyvezető igazgatója, Ferenczi Antal plébános valamint Márton László Szilárd polgármester volt tagja, eredményesnek nyilvánította a Székely ház tervpályázatot, de nem osztott ki díjakat. Ez a Köllő Miklós által lejtős hegyoldalra tervezett ház modern épület, szublimálja a székelyház tartalmát új eszközökkel. Reális válasz a modern házat igénylőknek, nem megtagadva a hagyományos értékeket.

Ez a Köllő Miklós által lejtős hegyoldalra tervezett ház modern épület, szublimálja a székelyház tartalmát új eszközökkel. Reális válasz a modern házat igénylőknek, nem megtagadva a hagyományos értékeket.

Döntésének indoklásában többek között megállapította, hogy a beérkezett tervek színvonala közel egyenletes, és mindegyik tartalmaz értékes gondolatot, de „nem született olyan terv, amely kiugróan felülmúlná a többit, ez azonban nem baj, hanem a feladat jellegéből adódik. Egy közös eszme, a Székely ház gondolata áll középen, minden terv ehhez tett hozzá valamit.” – fogalmazott értékelésében a bíráló bizottság, amely szükségesnek tartja egy kiadvány megjelentetését a pályázatra beérkezett anyagokból.
„Ez a könyv lehetővé tenné tervezők és építtetők számára ötletek és alapvető gondolatok megragadását, melyek segítségével Székelyföld építészete meg tud újulni” – vélekedett a zsűri, amely felkért néhány pályázót egy munkacsoport megalakítására, amely egy tanya és egy falusi ház típustervét valamint egy kiválasztott helyszínre adaptált tervet készítene el. A munkacsoportban elsősorban a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának tagjai kaptak helyet: Müller Csaba, Rüll Tamás, Lukács Árpád és Szélyes-Fekete Csaba. A tervezés koordinálását Ertsey Attila végzi.
Rovatunkban a székelyföldi pályázók által benyújtott tervekből és az ezekhez csatolt leírásokból tallóztunk.

Daczó Katalin

Tornác és kapcsolatteremtés
A bejárat tetőkieresztése, tornácbővítése a késő XIX. században válik elterjedté. Előképe valószínűleg a székely kúriák portikuszos bejárata, annak az alkalmazása fa épületszerkezetre. Fontosnak tartom, mint nagyon jól használható fogadó és alkalmi pihenő teret. Ez a gazda hajótatszerű magaslata, ahonnan beláthatja a gazdaságot. Le lehet ülni itt a szomszéddal egy pohár pálinkára, anélkül hogy a házba kellene behívni, átmeneti tér, ahol a gazda tekintélye a vendég tekintélyének csorbulása nélkül érvényesülhet.
A homloktornác látszólag esztétikai célt szolgál, öltözteti a ház homlokzatát, de alkalmi szárítóként is, vagy ki lehet könyökölni néha és egy-egy szót váltani az utcán elhaladókkal. Ez szintén az előbb említett kapcsolatteremtés egyik árnyalata. A tornác hátsó, keskenyebb fele fedett, védett közlekedő, a házbejárat és a nyárikonyha bejárata között. Ide a felfűzött terményt szokták felaggatni, és alkalmi tárolóként is szolgál.

A tervezett házakról

Tövissi Zsolt elképzelése a faluképbe illeszkedő házról A gyergyócsomafalvi Újnegyed utcai szomszédság tipikusan elrontott környezet, hozzá illeszkedni nem, illetve csak az általános szabályok mentén lehet.
Fontos szempont a tájolás, a benapozás, melyet csak kikövetkezteni tudtam, de eszerint próbáltam a lakóház funkcionális beosztását meghatározni. Kiindulópont a történeti ereszes ház alaprajza volt, ennek sokoldalú logikája rendezi az alaprajzot, némi bonyolódással ugyan.

Nem önmagában a lakóházzal foglalkoztam, hanem ennek a telekkel és a melléképülettel kialakított viszonyával, mert fontosnak tartottam a két párhuzamosan elhelyezett épület közötti folyamatos szembenéző kapcsolatot. Alapvetően – ezen a vázlatos bemutatási szinten – a jó funkcionális kapcsolatokra törekedtem, a részletezés elhagyásával.
De a jó funkcionális térkapcsolatokon felül a terek közti és a terek környezetük felé kialakított vizuális kapcsolatainak igyekeztem alapot vetni. Lakásbelső. Albert Sándor látványterve A felületek szövet-strukturálásával a különböző játékos (poétikus) fényáttörések, átláthatóságok, rejtések-kitárások tárházát nyitogattam. Ezek az izgalmak a félárnyékos eresz élményére alapoznak. Ezek a kombinált falszövetek hozzák vissza a jó léptéket, a jó anyaghasználatot, illetve a többlettartalmat az épületekbe.
Ezt az irányt akartam a textúrákkal illusztrálni. (...)

Tövissi Zsolt
építész

A székely ház
Ismerem a történelmi székely ház megannyi megjelenését, éltem benne, majd diákként rajzoltam, mértem, tervezõként építettem. Ismerem azt az utolsó faszegig.
Ezért elfogult vagyok. Megszerettem olyannak, amilyen.
Azt kérdeztem, melyik az a székely népi építészeti állomás, ami már lehetõvé teszi a teljesen korszerű mai használatot ? Ezzel kizártam a polgári építészet ide vonatkozó állomásait. Ehhez vissza kellett mennem a XIX század végére.
A cél nem a múltidézés, mert számomra ez nem múlt, hanem a múltból szervesen kibomló jelen. Ilyen házakban voltam unoka, Udvarhelyszéken és Gyergyószéken. Jó lenne, ha ez a hagyomány továbbélhetne.
Azt akartam megmutatni, hogy ebben a régi mintára nem szolgalelkűen építendõ, formailag utánzó, de a ma is élõ használatát és szerkezeti megoldásait ismerõ módon, azt ugyanúgy kibontó, felépítõ ház meg tud felelni a mai igényeknek.

Albert Sándor
építész

Csíki Hírlap

Csatlakozz a Média Kommandónkhoz Küldd el nekünk a filmet, fotót ha valamilyen szép, felemelő eseménynek voltál a tanúja vagy ha törvénytelenséget, túlkapást rögzítettél

Lófő Iskola A mágikus tudás

Vásárolja népünk mágikus tudást hordozó tárgyait népművészeti boltunkban

Csatlakozzon hozzánk

GóbéGold Az élő székely pénz Az első élő fával fedezett öko pénz

< Előző		Következő >

[Vissza]

Feliratkozás Hirlevél

Boldog névnapot

Felhasználói menű

Tartalom

Légy szerkesztőnk

Szép Versenyeink

Az Ön véleménye

On-line petíciók

GobeShop

Zöld Tárhely