A 65 évnél idősebb embereknek csak tíz százaléka szenved Alzheimer-kórban, a többség agya jól működik, csak másképpen, mint a fiataloké. A korral ugyan nehezebb összpontosítani egyes adatokra, például névre vagy telefonszámra, de az értékelő-, összefüggést találó képesség megnő. Az agy az új helyzettel kapcsolatos információt összeveti a rendelkezésre álló korábbi információkkal, és szélesebb perspektívába helyezi azokat. Az öregek bölcsességének neurofiziológiai gyökerei ebben állnak.

A Progress in Brain Research című könyv sok példát ismertet erről a jelenségről. Megtudható belőle például, hogy egy feladat kapcsán a fiatalok gyorsabban felfognak minden új információt, és emlékeznek mindenre, amit láttak vagy hallottak, az érett korúak azonban jobban fel tudják használni ezeket az információkat. A feladathoz felhasználják az összes kapcsolódó, már korábban szerzett információt, és előbb jutnak a megoldáshoz.

A Harvard kutatói a legtehetségesebb diákokat kísérletnek vetették alá. Bizonyos szempontok szerint kellett kiválasztaniuk és rangsorolniuk sok különböző információt. A feladatot nehezen oldották meg. Ennek oka, hogy a homloklebenyük, amely az egész agykéreg 29 százalékát teszi ki, lassabban működik. Ezt kompenzálandó viszont a kreativitásuk sokkal nagyobb.

Ez történik az idősek esetében is, akiknél szintén a kreativitás kerül előnybe a memóriával szemben, ám ez nem hátrány, hisz kialakulhatnak ebben a folyamatban még új képességek is, amelyek alkalmassá tesznek bonyolult problémák megoldására.

Nem törvényszerű az agy elöregedése. Egy holland nőt 112 éves korában teszteltek a groningeni egyetem kutatói, és megállapították, hogy értelmi képességei nagyon is jók. Két évvel később az asszony meghalt, agyát saját kérésére felboncolták, és kiderült, hogy egy hatvanévesének felelt meg. (MTI)

Lófő Iskola A mágikus tudás

Vásárolja népünk mágikus tudást hordozó tárgyait népművészeti boltunkban

Csatlakozzon hozzánk 

GóbéGold Az élő székely pénz Az első élő fával fedezett öko pénz

Lófő Iskola A mágikus tudás