Rusztikus, klasszikus, modern – röviden így lehet­ne csoportosítani a kandallókat, de ha alaposabban kezdjük szemügyre venni, kiderül, hogy ennek a közkedvelt tűzhelynek ezernyi változata van. „ Én még nem építettem két egyforma kandallót. Mindegyikbem benne van a lelkem” – vallja Bíró Győző csíkszeredai kandallóépítő mester, A mi házunk rovat mai vendége.

A kőfaragó szakképzettséggel is rendelkező Bíró Győző tíz éve foglalkozik kandallóépítéssel. Ezidő alatt vált egyre felkapottabbá Csíkban a kandallóépítés, ugyanakkor jelentően módosultak az elvárások. „Valamikor elsősorban dekoratív jelleggel kérték, ma már mindenkit egyre jobban érdekel, hogy mennyit fűt. – foglalja össze tapasztalatait a mester. – Amióta a gázárak megugrottak, a kandalló hatékonysága fontos szempont. Jó tudni, hogy körülbelül 60%-os hőleadási képessége van. Köznyelvesítve, egy csempekályhához képest van egy 10-15%-os hátránya hőleadási képességét illetően, de egyre jobb tűztereket készítenek, egyre jobb mutatókkal.



Kémény-kérdés

Belsőépítészeti szempontból általában az az ideális és a leggyakoribb, hogy a központi helyiségébe, a nappaliba helyezik el a kandallót, ugyanis ott tartózkodik legtöbbet a család, vendéget is ott fogad. Ehhez viszont megfelelő, önálló kéményre van szükség. Ezért jó, ha az, aki új házat épít, idejében dönt arról, hogy akar-e kandallót. Egy régi ház átalakításakor is meg kell vizsgáltatni a kéményt, hogy alkalmas-e a célra. A szakirodalom szerint a minimális keresztmetszet 14×14 cm, de az ideális a kör keresztmetszetű kémény, melynek átmérője a huzatigénytől függ, azaz a kandalló teljesítményétől és a kémény magasságától.
„Még akkor is van lehetőség kandallóépítésre, hogyha nem lehet a tetőszerkezeten átvezetni a kéményt – tette hozzá a mester –, mert van új technológia, acélkémény, inoxkémény, feltéve, hogy el lehet úgy helyezni, hogy a ház aspektusát ne rontsa. (Igaz, létezik már olyan bioethanol-bázisú kerámiahabos kandalló is, amely kémény nélkül üzemel.)

Hely-kérdés

A megkeresést helyszínelés követi: a megrendelőnek és a szakértőnek egyeztetnie kell: eldönteni, hogy milyen, mekkora legyen az új tűzhely. „Természetesen hely függvénye. Ha nem nagy a nappali tér, akkor nem érdemes nagyot építeni – hangsúlyozza Bíró Győző –, de nagy térbe sem illik pici kandalló. Meg kell találni a helyes arányt. De szinte nincs lehetetlen: ha valaki mindenképp kandallót akar építtetni egy házba, biztos, hogy valamiképpen kivitelezhető.”



Stílus

A megrendelőnek azt is idejekorán el kell döntenie, hogy nyitott vagy zárt tűzteret választ, mert a mester szerint a nyitott tűztérhez adekvát, nagyobb átmérőjű kémény kell. Ugyanakkor dönteni kell a stílusról, a burkolati anyagról, hogy az lehetőség szerint igazodjon a szoba berendezéséhez, hiszen azzal szervesen összekapcsolódik. „Rusztikusabb otthonhoz hagyományos anyagokat felhasználó rusztikus kandalló illik – sorolja Bíró Győző –, modern lakberendezéshez inoxot, krómot is hasznosító tűzhely. És van egy egész eklektikus, ami átmenet rusztikus, klasszikus és modern között. Egyre divatosabb ez az irányvonal, ez az érdekes középút. Vannak vezető kandallóépítő cégek Nyugat-Európában, melyek egyre inkább ötvözik a nagyon rusztikust a nagyon modernnel, és a végeredmény futurisztikusnak tűnik.”
A kandallóépítő szerint akad megrendelő, aki csak rámutat egy fotóra, és azt mondja, éppen olyat szeretne. Más tevékenyen részt vesz a tervezésben, vagy épp belső építész, műépítész segítségét kéri. Így lesz az előkészítés általában hosszadalmasabb, mint a konkrét helyszíni kivitelezés. Bíró Győző előbb a műhelyében végzi el a munkát, a kőfaragást, s ha szükség, előrakja a kemencét, így maga az építés mindössze 2-3 napot vesz igénybe.

A legkisebb és a legnagyobb

„A legkisebb méretű kandallót egy tetőtérbeépítésű tömbházlakás manzárdszobájába raktam. Mintegy fél négyzetméter területet foglalt el. Kis hely volt, de úgy érzem, sikerült egy ízléses, szép kis kandallót felépíteni, amellyel teljesen kifűthető a tetőtéri rész. Ez fával működik, de tulajdonképpen lehetne gázas is.
A legnagyobb általam épített kandalló 3-4 méter széles. Egy ilyenhez legalább egy 60-70 köbméter légterű, 15-20 négyzetméteres szobára van szükség. Építettem már 1500 téglából is kandallót, megjegyzem, alföldi jellegűt, Csíkban.
A csempekandallók nagyon mutatósak, hangulatosak, de egyben a legdrágábbak is: legalább két hónapot kell várni a kézzel készült csempék legyártására. Egyébként a kandallók ára anyagtól, modelltől függően változik 500-tól 5000 euróig.
Bíró Győző gránitból, bükszádi kőből, homokkőből, márványból, csempéből s számos más anyagból dolgozik, de esztétikai okokból két – legtöbb három – anyagnál többet nem szívesen használ egyetlen kandallónál. Kedvence a kő-fa összetétel.
„Ha nincs gáz, van fa, de ha van fa, és nincs áram, akkor a modern központifűtés-rendszerek nem működnek, mert kiesik a keverőszivattyú. De a kandallóba akkor is be lehet gyújtani, mert nem áram- és nem gázfüggő – hangsúlyozza a kandalló egyik előnyét a szakember. – Nem lehet megfagyni mellette, az biztos. A gyártók a tűzterekre általában ötéves garanciát vállalnak, de a jó kandalló ennél jóval tartósabb. Olyan, mint a nagymama csitkókályhája, ami öntvényből van, nem lehet eltüzelni. Egy emberöltőt kiszolgál” – fejezi be Bíró Győző.

Daczó Katalin

Kandalló a magyar néprajzban

A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a kandalló: „láng-, szikra-, füstfogóval, kürtővel ellátott nyílt tűzhely, amelyhez gyakorta kemence is csatlakozott. A tűztérben elégetett fa hőjét átadta a szoba levegőjének közvetlenül is, de a tüzet két oldalról körülvevő fal, valamint a tűz fölé boruló sátor, amely a lángot, szikrát felfogta, a füstöt összegyűjtötte, s a hozzá csatlakozó kürtőn kivezette a padlástérbe vagy a ház előterébe, egyben hőtároló és kisugárzó testként is szolgált.



A kandalló a keleti háztípus jellegzetes tüzelőberendezése. Sokféle anyagból, sokféle szerkezettel, nagy formagazdagsággal építették. Terminológiája nem egységes. (....) Közép-Erdélyben gyakran minden megkülönböztető jelzés nélkül egyszerűen kemence volt a neve. Ezzel rokon jellegű a pest, pestalja megnevezése az Olt menti háromszéki magyarság körében. Mind a kemence, mind a pest arra figyelmeztet, hogy a kandalló elterjedésterületén korábban a zárt fűtő-, főző-, sütő-, tüzelőberendezésnek a közelmúlthoz képest nagyobb jelentősége lehetett. Erre engednek következtetni az erdélyi levéltári források, különösen a leltárak, amelyek általában alapos leírást adnak a kandallófélékről, s szinte kivétel nélkül kemenceként jelölik. A Székelyföld több pontján a cserepes, cserepes kemence, csempés, csempe, csempealj, cserény megnevezés él, de gyakori a góc, cserepes góc a gócalj, gócláb használata is”.

A karbantartás

Egy jól megépített kandallót tulajdonképpen csak 3-5 évente, meszeléskor kell felfrissíteni – magyarázza Bíró Győző. – A hő miatt a felső részén repedések keletkezhetnek, amelyeket mázoló munkával el lehet tüntetni. Ugyanígy a tűztér előtti rész is újracsiszolással könnyen kiigazítható, de a kandallóépítő igyekszik olyan anyagot használni, főleg a tűztér előtt, ami időtálló, lehetőleg fényes felület, könnyen takarítható. Korom nincs. Koromlerakódás alig keletkezik egy kandallónál, mivel a tűztér és a kémény között, az összecsatlakozásnál magas a hőfok, ami kiéget minden lerakódást. Az égési intenzitás könnyen szabályozható. Nem áll fenn olyan szintű bekormozódás veszélye, mint a csempekályhánál, ahol hosszított füstgázjárat van. Egy jó kémény esetében szinte nincs is igény a kéményseprésre.