Gombóc Artúr óta tudjuk, hogy nem az összes csokit imádjuk, csak a
lapos csokoládét,
a gömbölyű csokoládét,
a keserű csokoládét,
a töltött csokoládét,
a mogyorós csokoládét... hmm.
De, igen, az összes csoki jöhet!!!!....
 
A csokoládé eredete és története:
  
Valószínűleg pontosan soha nem tudhatjuk meg kitől is ered a csokoládé készítés szokása, az azonban bizonyos, hogy már a hatodik században a maják is foglalkoztak kakaócserje ültetvényekkel, s ünnepeik, rituáléik során is fogyasztották a kakaóbab őrleményét, ital formájában. Miután leigázták őket, a kakaóbab fontos adófizető eszközzé vált.
A mexikóiak legendái szerint tollas Istenük, az azték Quetzalcoatl számtalan adománnyal jutalmazta a népet. Megtanította őket a túlélésre; fonalak és vásznak készítésére, s nekik adta az egyik legnagyobb kincset, a csokoládét (melyet talán éppen azért a későbbiekben az istenek eledelének is neveztek). Quetzalcoatl egykor hatalmas király volt, ám ellensége tőrbe csalta. A király, aki istenek leszármazottja volt, keletre hajózott, s ígéretet tett népének, hogy egyszer még visszatér.
Az ígéret azonban szerencsétlenséget hozott; a király helyett spanyol hódítók jelentek meg, akik leigázták az aztékok földjét, s hamarosan felismervén, hogy a csokoládéivás egyfajta tekintélyt jelentett az azték nép körében, Cortés parancsára a spanyolok is elkezdték termelni az értékes kakaóbabot. Bár ez idő tájt a chocolatl-nak nevezett italnak az íze még igen kellemetlen volt a chilinek és számos egyéb fűszernek köszönhetően, ez mégsem szabhatott gátat a csokoládé ital arisztokratikus jelenségének gyors ütemű fejlődésének Európa szerte.
A fűszeres ital alapanyagai kakaó, víz, fahéj, ánizs, chili és kukoricaliszt volt. Az 1500-as években Spanyolországnak kakaóbehozatali monopóliuma volt. Az ital receptjét titkosan kezelték,cukorral, fahéjjal, szerecsendióval, illetve vaníliával ízesítve fogyasztották. Ausztriai Anna királyné, XIII. Lajos francia király feleségeként hozta át a csokoládét Spanyolországból Franciaországba.
1569--ben V. Pius pápa a chocolatl-t olyan kellemetlennek találta, hogy az ital fogyasztását nem tekintette a böjt megszegésének.
 
A forró csokoládét az 1600-as években kezdték inni Európában, II. Károly uralkodása idején vált divatos itallá Angliában, az első csokoládét is kínáló londoni vendéglő, a Chocolate House, 1657-ben nyílt meg.
1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842- ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.
A holland C. J. van Houten 1828- ban feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét: a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen emészthető zsíranyag egy részét.
A csokoládészeletet 1847- ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876- ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet.
 
Rodolphe Lindt berni csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.
Ma a világ legfinomabb és legminőségibb csokoládéját Belgiumban gyártják.
A csokoládé összetétele:
A csokoládé körülbelül 300 ismert vegyületet tartalmaz, többek között serkentőszereket, például metil-xantinokat: koffeint és teobromint. Élettani szempontból fontos komponens a hisztamin, a szerotonin a triptofán, a fenil-etil-amin, a tiramin és a magnézium.
  
A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza, kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag. Nagyon egészségesek a napjainkban divatos 60-70-80- vagy akár 90%- os kakaótartalmú csokoládék. Antioxidáns hatásuk miatt fontosak a szervezet számára. A táplálkozástudományi kutatások a borról, valamint a csokoládéról is bizonyították, hogy kismértékû fogyasztásuk elõnyös a szív- és érrendszeri betegségek megelõzésében.
Bizonyos csokoládéknak nagyobb az antioxidáns-hatása, mint a zöld teának, a vörösbornak, vagy az epernek. A csokoládé, mint õsi kultikus táplálék, napjainkra a táplálkozástudományi szakemberek és a kardiológusok egyik legizgalmasabb kutatási területévé vált.Természetes élettani folyamat, hogy szabad gyökök keletkeznek a szervezetben. Fontos szerepük elsõsorban abban rejlik, hogy védelmet nyújtanak a szervezetet megtámadó káros mikroorganizmusok ellen. A szabad gyökök tevékenységét egy védelmi rendszer kontrollálja. Ha ez a kontrolláló rendszer zavart szenved, a szabad gyökök elszaporodva károsan befolyásolják az egészséges sejtek mûködését, és elõsegítik az öregedési folyamatokat. Károsítják a DNS-t, a fehérjéket, szénhidrátokat és zsírokat. Ezt a negatív folyamatot viszont megakadályozhatjuk az antioxidánsokkal.
Egy igazi csokoládé recept:
Különlegesen finom csokoládét kapunk, ha vízgőz felett felverjük két tojás sárgáját, majd folyamatos keverés mellett hozzáadunk 20 dkg 40-50 százalék kakaót tartalmazó, darabokra tördelt étcsokoládét. Ha felolvadt a csokoládé, adjunk hozzá egy deciliter sűrű tejszínt, keverjük tovább, és ha édesen szeretjük, adjunk hozzá kevés finomított cukrot, nádcukrot, vagy barnacukrot. A tűzről levéve kavarjuk egy kicsit, majd ha kihűlt, adjunk hozzá egy kupica jófajta konyakot. Öntsük kisebb csészékbe, és hűtsük be!
Érdekes:
Az édes íz szeretete velünk született tulajdonságunk, a sós ízeket csak kétéves korunk után kedveljük meg.
 
Érvek:
A legújabb kutatások szerint a vörösborhoz hasonlóan a csokoládé is tartalmaz antioxidánsokat (a fekete csokoládé jelentősen többet), melyek védelmet nyújtanak a szívbetegségek ellen.
A csokoládé emeli a vérnyomást, a vércukorszintet, s koffeint is tartalmaz éppen ezért igencsak élénkítő hatású.
Javióítja a memóriát.
Híres afrodiziákum.
Antidepresszáns hatású.
Tartalmaz: magnéziumot, kálciumot, káliumot, vasat és rezet.
Erősíti az immunrendszert.
Fogyasztásakor az agy endorfint termel, mely boldogságérzettel tölti meg a testet.
Tudósok szerint a csokoládéfogyasztók tovább élnek. Egy öt évig tartó kísérlet bebizonyította, hogy azok az emberek, akik havonta 3 tábla csokoládét elfogyasztanak, átlagosan 1 évvel tovább élnek az édességet nem kedvelő társaiknál.
Ellenérvek:
Sajnos a pozitív tulajdonságok, főleg csak az igazán jó minőségű és kakaót nagy százalékban tartalmazó csokoládék áldásos következményei, a gyengébb minőségű desszerteknél ezek a pozitívumok szinte elhanyagolható nagyságúak.
Roncsolja a fogakat.
Hízlal.
Bár a vércukorszint csokoládé fogyasztásakor az egekbe szökhet, onnan azonban megkezdi mélyrepülését, s kis idő elteltével még nagyobb éhségérzetet kelt, mint amit előtte tapasztaltunk.
A kakaó miatt pattanásossá teheti az arc bőrét.
Egyeseknél fejfájást idézhet elő.
Bizonyítottan függőséget okozhat!
Zora rovata (zorka.virtus.hu)
Lépj be a Média kommandónkba
Székely internetes televízió Indul a GóbéTV Hírek, Tabu filmek, riportok és még sok-sok más
SZEFHE Bojkottfelhívás Ne vásároljanak szlovák terméket!
Szóljon Hozzá Vitassa meg híreinket a fórumon
Írassa be szálláshelyét 15 nyelven olvasható szállásfoglalási rendszerünkbe Rendelje meg panziója videós bemutatását szállásfoglalási rendszerünkben
Rendeljen Székely zászlót
Minden üzletünkben, az összes szolgáltatásunk igénybevételekor 5 százalék kedvezményben részesül ha használja.
Forgalmazza termékeit a székely áruházban GóbéMall
Vásárolja népünk mágikus tudást hordozó tárgyait népművészeti boltunkban
Lófő Iskola A mágikus tudás
|
