|
Érdekességek szakácskönyve Bethlen Gáborné egyik levelében olvassuk, hogy a harctérre finom házi sütésű kenyeret küld a hadakozó férjének, s egyben kéri, hogy az is küldjön a maga sovány, hadi kenyeréből. Így akarta megkönnyíteni férje szenvedését és nélkülözését.  Nádasdi Tamásné, Magyarország egykori nádornéja leveleiből olvashatjuk, hogy férjének egy kemence cipót, perecet, pogácsát vagy bélest küld Bécsbe. Máskor halat, kappant, hizlalt pávát, ludat, szalonnát, almát, körtét, dinnyét és hasonló jókat. Az erdélyi kastélyok urai nem voltak pompakedvelők, de kétségtelen, hogy az étkezések a nap kiemelkedő eseményének számítottak. Bánffy Miklós is sok figyelmet fordított műveiben az evés örömeinek ábrázolására.
„Megszámláltattál” című kötetéből megtudjuk, hogy milyen is volt egy erdélyi kastélybeli ebéd: „Az emeleti nagyteremben, mely kettészelte az egész épületet, óriási asztal volt terítve, vagy negyvenen ültek körülötte… Behozták az első fogást az inasok. Főtt csuka. Miután az első fogás után némi csörömpöléssel kicserélték a tányérokat, érkezett a második, az erdélyi lakomák fénypontja. Hideg Richelieu pulyka. Két óriási szügyű, domború madár. Dübbeszkedő mellük mindenféle, kitűnő aprólékokat rejtett, valóságos kincsei a legjobb falatoknak. Miután a fagylaltot és a hatalmas tortákat körülhordták, s elfogyasztották a gyümölcsöt, a birsalmasajtot és finom liktáriumokat, a társaság fölkelt és kivonult az ebédlőből”. A legrégibb magyar szakácskönyvek közül, báró Radvánszky Béla munkájában ismertetett müncheni kódexlap a legrégibb emlékünk. Megemlíthetjük még az erdélyi fejedelem főmesterének könyvét a XVI. századból. Ez a mű, Régi magyar szakácskönyvek címmel megjelent Budapesten 1893-ban. Korban következik az1601-ben kiadott: Szent Benedeki Mihály, Thököly Sebestyén – Uram szakácsa: Magyar étkeknek főzése; X. Augusti, Késmárkon. A vasárnapi újság 1862-i évfolyamából ismerjük az alábbiakat: 1667 – Apaffy Mihály szakácsának könyve 1698 – Szakáts-mesterségnek könyvecskéje 1753 – Ételek nemeiről 1763 – Szakást-mesterségnek könyvecskéje 1785 – Szakást-mesterségnek könyvecskéje 1793 – Szakást-mesterségnek könyvecskéje Évszám nélkül: Magyar Szakáts- Könyv – Komárom (a XVIII. század végéről) 1796 – Veres Mihály: A jó gazdasszony. Fordítás németből, az eredeti szerző megnevezése nélkül: 1786 – Kochbuch (Szakácskönyv) 1798 – Wohlverfasstes Koc hbuch (Összefoglaló szakácskönyv) Incze Fejér Anikó Új magyar szó Mondd el virágnyelven érzelmeid Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet GóbéTár A legolcsóbb tárhely 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot |