|
Egy este a feleségem paprikát adott nekem A vadon termő paprikát a Tehuacán völgyben elő indiánok már Kr. e. 7000 és 5700 között gyűjtötték, Kr. e. 1170 és 400 között pedig már termesztették. Európába a kukoricával, a burgonyával és a dohánnyal egyidőben vált ismertté.
A paprika magvait Kolumbusz orvosa hozta magával, és ajándékozta Izabella királynőnek, aki palotája kertjében dísznövényként ültette el. A paprika termését ugyanis akkoriban mérgezőnek tartották, azt hitték, hogy vese- és májbajokat okozhat.
Magyar vidéken a paprika az 1500-as évektől ismert. Először, mint egzotikus dísznövény honosodott meg, így jutott el Magyarországra is, ahol először Széchy Margit, Zrínyi Miklós nevelőanyjának kertjében díszlett a XVI. század közepén. Hazánkban, török szolgálatban álló, bolgár földművesek honosították, valószínűleg ezért említi egy XVIII. századi füvészkönyv „törökbors” néven.
A paprika erejét, csípősségét a kapszaicin nevű anyag okozza. Neve valószínűleg a délszláv papar (bors) szóból alakult ki, kicsinyítő képzővel, és lett belőle piperke, peperke, paparka, paprika. A paprika szó először egy 1724-ben kiadott latin-horvát szótárban szerepelt. A hagyományos, paraszti eledelek sorába a XVIII. század végén került. Viszont a törökök által megszállt területeken, halállal büntették azt a magyar parasztot, aki paprikát termesztett.
Amikor a paprika használata általánossá vált, a XVIII. század elején, megjelent az igazi halászlé. Escoffier, a századforduló francia szakácsművésze, legfelsőbb elismerése jeléül, a párizsi világkiállítás bankettjének étlapjára beiktatta a csirkepaprikást, melynek elmaradhatatlan fűszere a paprika.
Szent-Györgyi Albert: Az élet jellege című művében így vall a paprikáról: „Egy este a feleségem paprikát adott nekem, amit nem volt kedvem megenni, ámde nem volt elég bátorságom megmondani neki… Néztem a paprikát, s ekkor jutott eszembe: ezt a növényt én még sohasem próbáltam ki… még aznap éjjel megtudtam, hogy a paprika valóságos kincstára a C-vitaminnak.”
Meghökkentő szavak, a segítőkész véletlen példázatára, főként azok után, hogy előzőleg a nagynevű kémikus, aki éppen ezért kapta meg a Nobel-díjat, bevallja: „… a világ összes növényeit átnéztem, s egyikben sem találtam kellő mennyiségű C-vitamint”.
A rizs őshazája valószínűleg Délkelet-Ázsia, innen vándorolt északnak, Kína és Japán felé. A régi kínai írásjelek i.e. 2000 táján említik először. Nagy Sándor macedón harcosai hozták be a mediterrán országokba, előbb csak Egyiptomba, aztán Hispániába került, a mórok hadaival. Jóval később, az 1500-as években bukkan fel a Pó síkságán, Itáliában.
Amikor Kolumbusz Kristóf első felfedező útjáról Spanyolországba visszatért, már magával vitte a kukoricát. Azt is hírül adta, hogy ezt a nagy szemű gabonát, a bennszülöttek megsütve vagy megszárítva, sőt lisztté őrölve is fogyasztják, elűzve ezzel az éhezés örökké fenyegető rémét.
A tengeren túli kukorica, Spanyolországban ideális talajra és éghajlatra lelt. A verőfényes, nappal megáldott klíma hatására, hamarosan meghonosodott, és megkezdte térhódítását Európa más országaiban. Szélesebb körben a török hódítók terjesztették el nálunk, valószínűleg ezért lett a neve „törökbúza”.
Az újabb kutatások szerint, viszont nem így történt, mert a honfoglaló magyarok, jóval korábban, még bolgár-török hatás idejéből, a türkmének uralta Perzsiából jól ismerték. A reneszánsz Magyarországon már törökbúzaként említették. A legújabb ásatások eredményei rácáfolnak a kukoricatermesztés kezdeteire vonatkozó, eddigi feltételezésünkre.
Azt bizonyítják ugyanis, hogy az, nem azokon a területeken (a perui Andok, Közép-Amerika) érte el tetőpontját, ahol később az inkák és az aztékok éltek, hanem már lényegesen korábban, mégpedig Ecuador csendes-óceáni partjának nedves, trópusi vidékén. Ezt az i.e. 4000-2000 között kialakult, és kerámiájáról jól ismert Val Deria, és korai Cerro Nairo kultúrára vonatkozó régészeti adatok igazolják.
Az ecuadori, indián kultúra korából származó kézidarálók bizonyítják a kukoricatermesztés ismeretét. Ennél is nagyobb fontosságot tulajdonítanak a régészek annak, hogy az ásatások alkalmával a Cerithidra pulckra nevű, vízi csiga házának maradványait találták, amelyből az indiánok meszet nyertek, ezzel javították a kukorica fehérjetartalmát. Xilolt a kukorica istennője. Incze Fejér Anikó Új magyar szó Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok Most gyönyörű hímes tojások Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet GóbéTár A legolcsóbb tárhely 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot |
Szép Konyha 
