|
A görög legenda szerint, a méz felfedezője Aristaios volt, aki Apolló isten és egy Kyrene nevű királylány fiaként született, Keos szigetén. Aristaiost a nimfák tanították meg a méhészkedés titkaira, s ő a tudását továbbadta az embereknek. Ez a legenda, alighanem Közel-Keletről és Ázsiából származik, a méhészkedés őshazájából.
Mezopotámia őslakói, mézzel ízesített tésztát készítettek. ősi eredetű a méz gyógyhatása. Az egyiptomi orvosok sebeket gyógyítottak, gyomorrontás ellen, a szervezet általános erősítésére is mézet írtak elő. Hippokratész lázcsillapítónak, fertőtlenítőnek, vérzéscsillapítónak ajánlja. Tébai sírkövek és obeliszkek is megőriztek véseteket, amelyeken méhkas ismerhető fel.
A legcsodálatosabb egyiptomi emlékek azonban a két- háromezer éves papirusztekercsek, amelyek a mai terminológia szerint, mintegy életképeket, tudósításokat rögzítenek a méhek életéről. Homérosz, az Iliászban és az Odüsszeiában többször említi a mézfogyasztás, isteneknek tulajdonítható előnyeit. A mézet egyenesen az istenek kegyes ajándékának tekinti. Kr.e. az V. században, Démokritosz, lányai kérésére, úgy hosszabbította meg életét, hogy napi étkezésének fő táplálékául a mézet választotta.
A legenda szerint, százkilenc éves korában halt meg. Püthagorász (Kr.e. 570-500), a nagy matematikus, az emberiség egyik legnagyobb gondolkodója, tanítványaival mézen és kenyéren élt, mivel azt tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat. Ovidius, a mézet a tudás forrásaként, és szerelemfokozó szerként említi. Hérodotosz szerint, már kétezer ötszáz évvel ezelőtt ismerték a méhészkedést a Duna menti népek, kihasználva a Kárpátoktól az Al-Dunáig terjedő, jól mézelő hárserdők adta lehetőségeket. Priszkosz Rhetor Maximusz, követ, II. Theodosius, kelet-római császár megbízásából jár Attila, hun király udvarában.
Feljegyzései alapján tudjuk, hogy a küldöttség tagjai mézes bort kaptak, és mézzel édesített ételeket fogyasztottak. Történelmi kuriózum az is, hogy ameddig a méz komoly, értéket képviselő áruként jelent meg a piacon, a méhek, szorgos munkájuk mellett, a honvédelem aprócska katonájaként, csatasorba álltak, amikor 1445-ben Nándorfehérvárt ostromolta a török. A méhek zengve-zúgva özönlötték el a falakat, amikor a várvédők méhkasok tucatjait lódították a török ostromlók nyakába.
A szója őshazája Mandzsúria. A sárgabőrű népeknél, évezredek óta, a rizzsel egyenértékhű népélelmezési cikk. A kínaiak csont nélküli húsnak hívják. A fehér ember táplálkozásába, mindössze harminc évvel ezelőtt került szója.
A Kínából származó szójabab, az egyik legősibb kultúrnövény. Írásban először i.e. 2838-ban, Csen Nung, kínai császár tesz említést a termesztéséről. Később, a XVIII. században, a növény, egy dalmát tengerészkapitány révén eljutott Európába is. Amerika 1804-ben ismerte meg. Elsősorban kényszermegoldásként, ínséges időszakokban termesztették. Igazi felfedezése a közelmúltban kezdődött.
Egyre több tanulmányban olvashatunk arról, hogy a vérzsír és koleszterinszint, egészséget veszélyeztető változásai, különböző szójakészítmények rendszeres fogyasztásával megelőzhetők. A zsíros húsok egy részét szójával helyettesítve, a rossz típusú LDL vér-koleszterinszint, tizenöt-húsz százalékkal csökkenhet. A szója az étkezés utáni vércukorszint emelkedését lassítja, az akut inzulinszükségletet is csökkenti.
A szójababpaszta (misó) rákmegelőző hatására, japán orvosok figyeltek fel. Szerintük, naponta egy tányér misóleves fogyasztása, egyharmaddal csökkenti a gyomorrák kialakulását. A szója fehérjetartalma meghaladja a negyven százalékot, tartalmazza az összes nélkülözhetetlen aminosavat, tehát teljes értékű fehérje, biológiai tartalma is rendkívül magas.
A keleti konyhaművészet rengeteg étel
féleséget ismer, alapanyagként a rizst, halat, tojást használják. Ezekhez azonban nem juthat hozzá a szegény népréteg, ezért a legfontosabb fehérjét biztosító eledelük a szója. Kincset jelent a fehérjehiányban szenvedő emberiség számára. A nyers, fel nem dolgozott szójában levő lupinin nagyon keserű, fanyar ízű, ezt a keleti népek megszokták, a teát is keserűen isszák. Ezzel az ízzel az európai ember nem tud megbarátkozni.
Az Európában elismert, Csíktusnádi Kováts Lajos-féle, szabadalmazott eljárásokkal, ma már ki lehet vonni a szójából ezt a kellemetlen ízt. Egy kiló szójaliszt fehérjetartalma megfelel két kiló marhahús, hatvanöt tojás, tizenöt liter tehéntej, két és fél kiló szárnyas-hús, két kiló sajt, huszonöt kiló burgonya, ötven liter erőleves, nyolc kiló libamáj fehérjetartalmának. Incze Fejér Anikó Új magyar szó Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet GóbéTár A legolcsóbb tárhely 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot |
Szép Konyha 
