Michael Kane pszichológus, az észak-karolinai Greensboro Egyetem munkatársa egy héten át minden nap megvizsgálta, hogy a diákok mire gondoltak éppen. Az eredmény megdöbbentő: az idő majd' egy harmadában a résztvevők csak testben voltak jelen, gondolatban pedig valahol teljesen máshol, mindenesetre nem arra a tevékenységre figyeltek, amit éppen végeztek. Egyesek az idő 90 százalékában lebegtek a fantázia szárnyain, és csak egy volt a 126 kísérleti alany közül, akinek szinte egyáltalán nem kalandoztak el a gondolatai, aki mindig arra figyelt, amit éppen csinált.

Az „üveges szem effektus" az esetek többségében ártalmatlan, legfeljebb idegesítő mások számára, főleg ha az ember agya éppen egy sajtos pirítós fogyasztása közben kalandozik el. Újabban azonban előfordultak olyan esetek, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy ez azért nagyon veszélyes is tud lenni.

Ilyen volt a kaliforniai Irvine-ben egy főiskolai tanár esete, aki egy augusztusi napon bement autójával a munkahelyére, leparkolt és bement az irodába. Nem lehet tudni, hogy épp mire gondolt, de az biztos, hogy tíz hónapos kisfiát kint felejtette az autóban, aki nem bírta ki a hőséget. Az, hogy hány hasonló tragikus eset történik, nincs ugyan dokumentálva, de az is valószínű, hogy rengeteg autóbalesetért lehet felelős a „gondolatban a távolban töltött idő".

Az olvasásnál is elmondható, hogy az idő 15-20 százalékában gondolatban máshol járunk - ezt Jonathan Schooler, a Vancouveri Egyetem munkatársa is nyomatékosította. Gyakran ezt nem is veszik észre az emberek. Schooler felolvasást tartott kísérlete alanyainak a „Háború és Béke" című Tolsztoj műből. A diákoknak csak annyi volt a feladatuk, hogy amikor úgy érezték, hogy elkalandoznak a gondolataik, megnyomjanak egy gombot. Az, hogy ez milyen sűrűn történt, még a diákokat is meglepte. Schooler elmondta: „a gondolatok állandóan el akarnak kalandozni, erre minden alkalmat megragadnak".

Nem csak arról van itt szó, hogy egy olyan feladatot, amelyre éppen koncentrálunk, meg tudunk-e oldani, hanem azokról a személyes célokról, amelyek nem tudatosak - mint a jövőtervek, vagy a napi problémák megoldása. Gyakran megesik, hogy ezek a dolgok vonják el a gondolatainkat a megoldandó feladatról. Schooler olyan stratégiákat próbált felállítani, amivel elkerülhető, hogy a nem alkalmas pillanatban kalandozzunk el.

De vajon mi is ez a képessége az agyunknak? Kane szerint az elkalandozó gondolatok valószínűleg gyakrabban segítenek, mint ártanak. Vannak kivételek, de szerinte az élet nem minden esetben igényli a teljes figyelmünket. „Az élet egy jelentős része robotpilótával is működik." Így az agynak nem kell a teljes kapacitását ráállítani a dologra, így akár a következő feladatra is tud koncentrálni. Schooler szerint az elkalandozó gondolatok a kreativitást is segítik. „Nincsenek kényszer alatt, bárhová eljutnak - ami a legjobb feltételeket teremti meg a kreatív gondolatok számára."

Welt.de

Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot

Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján

Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok

Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be!

GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet GóbéTár A legolcsóbb tárhely 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan

Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot