|
Bizonyára minden anyuka emlékszik arra a napra, amikor először fürösztötte meg csecsemőjét. Már, ha ugyan merte, és nem valamelyik nagyszülőt hívta segítségül az először igen bonyolultnak tűnő feladat megoldásához. A fürösztés kis bátorsággal, némi odafigyeléssel hamar kedvenc szórakozásává válhat nem csak a mamának, de a babának is. Sőt, lehet egy olyan közös családi program, amelybe a legtöbb apuka is szívesen bekapcsolódik.
Mikor és mennyi ideig?
A szülészeti intézményekben általában kora reggel fürösztenek. Otthon talán a 2. vagy 3. etetés előtt a legkényelmesebb a fürdetés, de a napközben házon kívül elfoglalt édesapa részvétele szempontjából jobb a kora esti fürdő. Ami az időtartamát illeti, az első negyedévben 3-5 perc elegendő, később se tartson tovább 10 percnél. A legtöbb baba örül a fürdetésnek, és szeretne egyre több időt pancsolással tölteni, de az „áztatás” árthat érzékeny bőrének.
Milyen legyen a kád?
Számtalan féle lehet, ma már gyártanak kifejezetten babáknak való fürdető teknőt, műanyag dézsát, de ha nincs ilyen, jó a mosdókagyló, nagyobbacska műanyag tál is. Ha az edény alja túl sima, pelenkát lehet az aljába tenni, hogy a baba ne csússzon el benne. Az edény térfogata kb. 30 liter legyen.
Hogyan kezdjünk neki?
Még a fürösztés megkezdése előtt mindent úgy kell odakészíteni, hogy könnyen elérhessük, ne kelljen a gyermeknek hátat fordítani. A gyermek viszont ne érhesse el a tárgyakat, mert a vízbe ránthatja őket. A szükséges kellékek: ingecske, rékli, pelenka vagy nadrágpelenka, rugdalódzó, fürdővízhőmérő, fürdőkesztyű, babaszappan, nagy fürdőlepedő, babaolaj, babahintőpor, babakrém, vattapálcikák, körömolló, hajkefe, fésű. A helyiség, ahol fürösztünk, ne legyen huzatos, az ajtókat, ablakokat zárjuk be, a szobahőmérséklet 20-22 C legyen.
Ami a vízhőmérsékletet illeti, a 36-37 C a legjobb. Sokan azt vallják, hogy a víz hőmérsékletét a könyökünkkel tudjuk ellenőrizni, a szakemberek azonban azt mondják, ne bízzunk saját becslésünkben, jobb, ha beszerezzük a szükséges vízhőmérőt.
A műveletek sorrendje:
Amikor mindent elrendeztünk, csak akkor kezdjünk neki a baba kitakargatásának. A nagyobb szennyezést babaolajjal eltávolítjuk, a felsőtestet csak ekkor vetkőztetjük le. Olajjal megtisztítjuk a hajlatokat. Szemét nedves vattával kitöröljük, belülről kifelé haladva. Fülét, orrát hegyesre sodort vattadarabbal kitisztítjuk, a fülkagyló árkaira és a fül mögötti tájra különös gondot fordítva. A kádba úgy rakjuk, hogy bal kezünkkel megfogjuk a bal karját, hátával a kar felé bal alkarunkra fektetjük, jobb kezünkkel pedig mindkét bokáját alulról úgy fogjuk meg, hogy mutatóujjunk a két láb közé kerülve, hüvelykünk a jobb bokát fogja körül, a többi ujjak a balt.
Óvatosan eresztjük le a fürdővízbe, különben megijed. A vízben elengedjük a lábakat, szabaddá vált jobb kezünkkel többször leöntögetjük testét, karjait, fejének hátsó részét, de arcát egyelőre kihagyjuk. Most újra megfogjuk lábait, kitesszük a fürdőlepedőre, itt szappanozzuk be tetőtől talpig, utána ismét a vízbe merítjük. Az ügyesebb és bátrabb anyák a kádban szappanozzák be a csecsemőt. A vízzel és egy puha szivaccsal vagy fürdőkesztyűvel a hajas fejbőr is áttörölgethető, babasamponos mosásra az első egy-két hónapban csak a sűrű hajú piciknek van szükségük három-négy naponként.
A hát lemosásához másképpen kell a csecsemőt megfogni: a mellkas bal alkarunkon nyugszik, bal kezünkkel most a jobb hónalja alatt fogjuk át a babát, hüvelykujjunk a jobb vállát rögzíti. A szappan lemosása után a babáknak is jól esik az előmelegített, törölközőbe burkolózni.
Ha a csecsemőt már egészen megszárítottuk, a hajlatokat enyhén behintőporozzuk, a fölösleget vattával eltávolítjuk. Az odakészített ingecskét és réklit ráadjuk. A nagyon fiatal csecsemőt be is pelenkázzuk. Az idősebbet azonban hagyjuk ez alatt a művelet alatt szabadon rugdalózni. Ha kell, ilyenkor vágjuk le a kicsi körmét is.
Az első fürösztéshez kapcsolódó népi hiedelmek: Ezek két alapgondolata: megvédeni a gyermeket a rontástól, és biztosítani az egészségét, munkára termettségét felnőtt korában. Liba lábát belemosták a fürdető vízbe, hogy a gyerek ne legyen fagyos kezű; libavályúból tettek vizet a fürdőbe, hogy a gyerek ne legyen lúdbőrös; tejet öntöttek a vízbe, hogy finom bőre legyen; almát, hogy piros legyen az arca; sót, hogy jó erős; baltát, hogy jó favágó legyen a gyermek.
A fürdővízbe aprópénzt dobáltak, hogy az újszülött soha ne szűkölködjék. – A fürösztés után a gyermeket az alsószoknya visszájába törölték meg, a kis inget fordítva adták rá, hogy ezzel megelőzzék a szemverést.
A fürösztés után pénzt nyomtak a kezébe, hogy takarékos, kalapácsot, hogy jó munkás legyen. Fürdővizébe kiöntés előtt beleköptek, hogy a gyerek álmát ki ne öntsék. Csak napnyugta előtt öntötték ki a fürdővizet (így lesz jó alvó a gyerek), az udvar vagy kert félreeső helyére, nehogy valaki belelépjen s ezáltal elvigye a kicsi álmát. A vizet fa tövére öntötték, hogy a gyerek egyenes növésű legyen; a kislány fürdővizét piros vadrózsára (hogy pirospozsgás legyen), vagy az ereszcsurgásba öntötték, hogy friss legyen, mint a víz.
(Magyar Néprajzi Lexikon) Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet GóbéTár A legolcsóbb tárhely 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot |
Szép Gyermek 
