A+ | A- | Reset

Feliratkozás Hirlevél

Szép hirek egy jó világért






Boldog névnapot

Ma 2008. 10. 13, hétfő, Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz.





Lost Password?
No account yet? Register

Légy szerkesztőnk

Tanúja voltál egy eseménynek ?

Lefényképezted a telefonoddal?

Lefilmezted?

Küldd el nekünk!

A hírt, fényképet, videóklippet.

Hír

Kép-Videó

Alkossuk meg Együtt! Egymásért!

Mi magunk!

A GóbéTV-t!

Minden hónapban a legjobbra értékelt hír beküldője

 egy hétvégét  nyer két személyre a nyárádszeredai lovastanyán

Tudja maga mi a manga? PDF Print E-mail
  • Currently 0.0/5 Stars.
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5

Rating: 0.0/5 ( votes cast)

User Rating: / 0
PoorBest 
Written by Administrator   
Röviden megfogalmazva, és leegyszerűsítve, a manga, a japán képregény. De mitől különbözik a nyugati képregényektől, és miért olyan különleges, hogy saját neve van, hiszen az olasz, vagy francia képregény nem visel hasonló megkülönböztető megnevezést?

A manga, bár a közhiedelemben mint valami új dolog él, évszázados múltra tekinthet vissza a szigetországban. A megnevezés maga, Hokusai Katsushika (1760-1849) nevéhez fűződik, aki 13 kötetes vázlatgyűjteményének adta a manga, azaz önkéntelen/folyamatos képek megnevezést. A megnevezést később átvették azok a napilapok és magazinok, amelyek az első, többnyire amerikai karikatúrákat és képregényeket jelentették meg. Az amerikai minta persze hamarosan meghozta japán követőit is, így megjelent a japán képregény, azaz helyi nevén a manga.

Fontos megjegyezni, hogy japánban minden képregényt, legyen az japán, amerikai, vagy akár francia, mangának neveznek (ahogy minden rajzfilmet animének). A nyugati világ, azonban a számára szokatlan, és meglepő japán képregénnyel azonosítja, mintegy elhatárolva a megszokott, ismert „képregénytől”.

A manga megszületett, azonban az igazi áttörést az 1940-50-es évek hozták el, amikor a japán képregény kilépett a nyugati keretek közül, és valóban új utakra lépett. Ezt a lépést az azóta „a Manga Istene” névvel megtisztelt Tezuka Osamu (1928-1989) tette meg, aki az 1947-es Új kincses sziget című képregényével valami teljesen újat alkotott. Ez a 250 oldalas alkotás gyökeresen eltért az addig megszokott, pár paneles karikatúra-képregényektől, vagy a nyugaton már bevett, fejezetes, végtelenített sorozatoktól. A kidolgozott történet, a filmszerű képek és megjelenés átütő sikert hozott, és Tezuka bevonult a történelembe.

További munkái mind legendák lettek, mint a Tetsuwan Atom (nyugaton Astro Boy) vagy a Ribbon no Kishi (nyugaton Princess Knight) amivel megteremtette a kifejezetten lányoknak(shoujo) szóló, romantikus mangák műfaját. Egész életében dolgozott, több mint 500 képregényt alkotott és számtalan animációs filmet, mellyel egyben a modern anime műfajának is megteremtőjévé vált. 1989-ben halt meg, nevét azonban munkáin kívül őrzi a legnevesebb manga alkotói díj, illetve az Tezuka Osamu Manga Museum Tokióban.

A manga japánban hatalmas népszerűségre tett szert, a japánban nyomtatott könyvek mintegy 40%-a a mai napig manga, a céges oktatóanyagok gyakran manga formában jelennek meg. Nincs olyan japán, aki ne olvasna, vagy olvasott volna életében mangát. Évente több ezer cím kerül az olvasók elé, 5-600 oldalas heti, vagy havi magazinokban, a legsikeresebb sorozatok pedig önálló, könyv-alakú kötetekben is megjelennek a gyűjtők számára.

Nyugaton azonban sok évtizednek kellett eltelnie, mire a manga meg tudta vetni a lábát. Bár a korai animék közül párat bemutattak az USA-ban, illetve nyugat-európában, ezek nem arattak olyan átütő sikert, illetve sokan nem is tudták, hogy japán alkotásokról van szó. Az Astro Boy ugyan a mai rajzfilmes-képregényes nemzedék egyik meghatározó élménye volt, azonban ezt nem azonosították a később megjelenő „manga képregénnyel”, illetve „japanimationnal”.
Azonban szerencsére akadtak úttörők, akik sokat tettek a manga elsősorban amerikai megismertetéséért, mint Frederik L. Schodt, vagy Torren Smith. Az első anime sikerek, mint a Ghost in the Shell, vagy az Akira, később Tv-ben pedig a Dragon Ball megnyitották az utat a képregények előtt is, ma pedig már sorozatban jelennek meg az új manga-kiadások, sok olyan nagy képregény-kiadó is megjelentet mangákat amelyek azelőtt elzárkóztak tőlük.

A manga hatalmas változásokat hozott a nyugati képregény iparba is. Bár egyes alkotók már korábban is ismerték a „japán stílust”, manapság a klasszikus amerikai címek is egyre-másra vesznek elemeket a mangától (pl. X-man).

 

De miben is más a manga?
Első sorban a megjelenítés, az ábrázolásmód az, ami megragadja az embereket. Nem a nagy szemekre és hasonlókra gondolok, hiszen azok a külsőségek – bár elég elterjedtek – nem mindenkinél fordulnak elő, hanem a folyamatos, filmszerű képekre, melyek nem csak narratívan, egy-egy fotóként jelennek meg, hanem mint egy film képkockái, egymás után, folyamatosan peregnek, a mozgás érzetét keltik.

A narratív szöveg hiánya sokszor zavaró lehet, de a manga sokkal inkább hagyja a képeket beszélni maguk helyett, és gyakran oldalak sőt fejezetek telhetnek el anélkül, hogy a szereplők akár egy szót is szólnának. Az érzelmeket, gondolatokat nem a szövegmezők, a narrátor meséli el, hanem a képek mutatják meg nekünk. A kép és szöveg egysége teljes, egyik sem nélkülözheti a másikat.

A gazdasági okokból fekete-fehér ábrázolás olyan művészeti lehetőséget nyújt a rajzolónak ami a nyugati világban nagyon ritka volt, tömegtermelésre készült képregény esetében pedig kifejezetten kizárt. A nyugati, színes képregénynek meg kellett felelnie annak a színes nyomdatechnikának, ami nem tudott túl sok színnel, túl bonyolult grafikát megjeleníteni. A valóban szép, színes nyomtatás pedig drága, rétegvásárlóknak szánt albumokban tudott csak megjelenni. Ezzel szemben a fekete fehér grafika, a hagyományos japán tusfestészetből, és a klasszikus grafikából táplálkozva az olcsó nyomdatechnika mellett is képes volt fantasztikus műalkotásokkal megjelenni. Természetesen a nyomdatechnika fejlődése ezen sokat változtatott, ma már a képregény sem az a régi, raszteres color, és egyre másra jelennek meg a színes mangák is a kínálatban.

Végezetül pedig a műfajok és stílusok szinte végtelen skálája az, ami a mangát olyan egyedivé és csábítóvá teszi. Már Tezuka is alkotott számtalan műfajban, és ez azóta is gyarapodott. A nyugati képregény hamarosan beskatulyázódott a comic-strip, vagy a kiskamaszoknak szóló szuperhős képregények világába. Ki ne hallotta volna az „ebből már kinőttél fiam” szöveget, illetve a képregény, mint olyan, bekerült a „fiús dolgok” tárházába, mint a sportújságok vagy az autós magazinok. Ebből a körből a nyugati művészek első sorban a sötétebb, erőszakosabb képregények felé törtek ki (pl. Sin City, vagy a Spawn, hogy ismertebbeket említsek). A manga ugyanakkor a kezdetektől máig, a lehető legszélesebb közönséghez szól, külön magazinok, kiadványok jelennek meg a különböző célcsoportoknak, a kisgyerekektől, a kamaszokon át a felnőttekig, fiúknak-lányoknak az általuk elvárt, igényelt műfajban. A krimi, akció és horror mellett megjelennek romantikus történetek, családregények, történelmi történetek, sportsorozatok, lelki és társadalmi drámák egyaránt.

A manga (és testvére az anime) ma a modern japán kultúra zászlóshajójává vált, világszerte milliók ismerkednek a japán nyelvvel, zenével, életmóddal, történelemmel, hiszen a történetek megértéséhez sokszor meg kell ismerni a hátterükben megbúvó kultúrát, annak szokásait és hiedelmeit is. Ezáltal pedig egy másfajta népet, egy másfajta gondolkodásmódot is.

Meglivorn
forrás: www.manga.hu

 

Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot

Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk

Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján On-line szállásfoglalás

Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire

GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok

Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! Indul az összmagyar szépségverseny

GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet

GóbéTár A legolcsóbb tárhely Romániában 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE 

GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan

Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot

 
< Prev   Next >

Támogatás

logo 
Támogassa kezdeményezéseink 

 
Havonta
Lejár
10/30/2008 

 
Kapott támogatás  €0.00 
Jelenlegi célösszegünk  €300.00 
Maradt  €300.00 
 
Százalékban teljesítve 
0% 
 
Utolsó támogatóink 
Name  Dátum  Összeg   



Legbőkezűbb támogatóink 
Name  Utolsó adomány   


Make donations with PayPal!


 

Szép Versenyeink

Az Ön véleménye

On-line petíciók

Több mint 2000 levelet küldtünk

a kürtőskalács védelmében

Köszönjük mindenkinek

Itt lehet aláírni a petíciókat-Létrehozni újakat

GobeShop

A lélekből jövő ajándékok boltja

TeszVesz

Zöld Tárhely

GobeHost Tárhely baráti áron Barátoknak
joomla templates by dezinedepot

Loan | Mbna | Mobile Phones | Problem Mortgage | Web Advertising
© 2008 Határtalan Szépség Minden ami szép
Joomla! is Free Software released under the GNU/GPL License.

GobeTopErd?yi Top 10 - web statisztika, l?ogatotts? m??

Sitemap Generator

| Székelyföldi Hírek-Szeklerland News | Kultúra-Népművészet-Szekler culture | Székelyföldi Szórakozáskalauz-Szekler restaurant and fun guide |

Öko közösség-Eco community |

| Életmód-Versenyek-Beauty contests | Gobe Blogmotor-Szekler blogs | Lófő iskola-Alternative e-learningschool |

| Székely Enciklopédia-Szekler encyclopedia | Múzeum-Szekler Museum | Vásárlás Ajándékokok | GobeMall Székelyföldi szállásfoglalás-Transylvania-Szeklerland booking |

| Fórum-Forum  | GobeDigg | GobeGoldKlub | Új Székelyföld-GobeVirtual Genealógia-Szekler genealogy |

| GóbéRádió-Szekler Radio |

Copyright 2004-2008 Ecocommunity Transylvania Gobemedia

Design by Gobemedia