Röviden megfogalmazva, és leegyszerűsítve, a manga, a japán képregény. De
mitől különbözik a nyugati képregényektől, és miért olyan különleges, hogy
saját neve van, hiszen az olasz, vagy francia képregény nem visel hasonló
megkülönböztető megnevezést? A manga, bár a közhiedelemben mint valami
új dolog él, évszázados múltra tekinthet vissza a szigetországban. A
megnevezés maga, Hokusai Katsushika
(1760-1849) nevéhez fűződik, aki 13 kötetes
vázlatgyűjteményének adta a manga, azaz önkéntelen/folyamatos képek
megnevezést. A megnevezést később átvették azok a napilapok és magazinok,
amelyek az első, többnyire amerikai karikatúrákat és képregényeket
jelentették meg. Az amerikai minta persze hamarosan meghozta japán
követőit is, így megjelent a japán képregény, azaz helyi nevén a manga.
Fontos megjegyezni, hogy japánban minden képregényt, legyen az
japán, amerikai, vagy akár francia, mangának neveznek (ahogy minden
rajzfilmet animének). A nyugati világ, azonban a számára
szokatlan, és meglepő japán képregénnyel azonosítja, mintegy elhatárolva a
megszokott, ismert „képregénytől”.
A manga megszületett, azonban az igazi áttörést az
1940-50-es évek hozták el, amikor a japán képregény
kilépett a nyugati keretek közül, és valóban új utakra lépett. Ezt a
lépést az azóta „a Manga Istene” névvel megtisztelt Tezuka Osamu
(1928-1989) tette meg, aki az 1947-es Új kincses sziget
című képregényével valami teljesen újat alkotott. Ez a 250 oldalas alkotás
gyökeresen eltért az addig megszokott, pár paneles
karikatúra-képregényektől, vagy a nyugaton már bevett, fejezetes,
végtelenített sorozatoktól. A kidolgozott történet, a filmszerű képek és
megjelenés átütő sikert hozott, és Tezuka bevonult a történelembe.
További munkái mind legendák lettek, mint a Tetsuwan Atom (nyugaton Astro
Boy) vagy a Ribbon no Kishi (nyugaton Princess Knight) amivel
megteremtette a kifejezetten lányoknak(shoujo) szóló, romantikus mangák
műfaját. Egész életében dolgozott, több mint 500 képregényt alkotott és
számtalan animációs filmet, mellyel egyben a modern anime műfajának is
megteremtőjévé vált. 1989-ben halt meg, nevét azonban munkáin kívül őrzi a
legnevesebb manga alkotói díj, illetve az Tezuka Osamu Manga Museum
Tokióban.
A manga japánban hatalmas népszerűségre tett szert, a japánban nyomtatott
könyvek mintegy 40%-a a mai napig manga, a céges oktatóanyagok gyakran
manga formában jelennek meg. Nincs olyan japán, aki ne olvasna, vagy
olvasott volna életében mangát. Évente több ezer cím kerül az olvasók elé,
5-600 oldalas heti, vagy havi magazinokban, a legsikeresebb sorozatok
pedig önálló, könyv-alakú kötetekben is megjelennek a gyűjtők számára.
Nyugaton azonban sok évtizednek kellett eltelnie, mire a manga meg tudta
vetni a lábát. Bár a korai animék közül párat bemutattak az USA-ban,
illetve nyugat-európában, ezek nem arattak olyan átütő sikert, illetve
sokan nem is tudták, hogy japán alkotásokról van szó. Az Astro Boy ugyan a
mai rajzfilmes-képregényes nemzedék egyik meghatározó élménye volt,
azonban ezt nem azonosították a később megjelenő „manga képregénnyel”,
illetve „japanimationnal”.
Azonban szerencsére akadtak úttörők, akik sokat tettek a manga elsősorban
amerikai megismertetéséért, mint Frederik L. Schodt, vagy Torren Smith. Az
első anime sikerek, mint a Ghost in the Shell, vagy az Akira, később
Tv-ben pedig a Dragon Ball megnyitották az utat a képregények előtt is, ma
pedig már sorozatban jelennek meg az új manga-kiadások, sok olyan nagy
képregény-kiadó is megjelentet mangákat amelyek azelőtt elzárkóztak tőlük.
A manga hatalmas változásokat hozott a nyugati képregény iparba is. Bár
egyes alkotók már korábban is ismerték a „japán stílust”, manapság a
klasszikus amerikai címek is egyre-másra vesznek elemeket a mangától (pl.
X-man).
De miben is más a manga?
Első sorban a megjelenítés, az ábrázolásmód az, ami megragadja az
embereket. Nem a nagy szemekre és hasonlókra gondolok, hiszen azok a
külsőségek – bár elég elterjedtek – nem mindenkinél fordulnak elő, hanem a
folyamatos, filmszerű képekre, melyek nem csak narratívan, egy-egy
fotóként jelennek meg, hanem mint egy film képkockái, egymás után,
folyamatosan peregnek, a mozgás érzetét keltik.
A narratív szöveg hiánya sokszor zavaró lehet, de a manga sokkal inkább
hagyja a képeket beszélni maguk helyett, és gyakran oldalak sőt fejezetek
telhetnek el anélkül, hogy a szereplők akár egy szót is szólnának. Az
érzelmeket, gondolatokat nem a szövegmezők, a narrátor meséli el, hanem a
képek mutatják meg nekünk. A kép és szöveg egysége teljes, egyik sem
nélkülözheti a másikat.
A gazdasági okokból fekete-fehér ábrázolás olyan művészeti lehetőséget
nyújt a rajzolónak ami a nyugati világban nagyon ritka volt,
tömegtermelésre készült képregény esetében pedig kifejezetten kizárt. A
nyugati, színes képregénynek meg kellett felelnie annak a színes
nyomdatechnikának, ami nem tudott túl sok színnel, túl bonyolult grafikát
megjeleníteni. A valóban szép, színes nyomtatás pedig drága,
rétegvásárlóknak szánt albumokban tudott csak megjelenni. Ezzel szemben a
fekete fehér grafika, a hagyományos japán tusfestészetből, és a klasszikus
grafikából táplálkozva az olcsó nyomdatechnika mellett is képes volt
fantasztikus műalkotásokkal megjelenni. Természetesen a nyomdatechnika
fejlődése ezen sokat változtatott, ma már a képregény sem az a régi,
raszteres color, és egyre másra jelennek meg a színes mangák is a
kínálatban.
Végezetül pedig a műfajok és stílusok szinte végtelen skálája az, ami a
mangát olyan egyedivé és csábítóvá teszi. Már Tezuka is alkotott számtalan
műfajban, és ez azóta is gyarapodott. A nyugati képregény hamarosan
beskatulyázódott a comic-strip, vagy a kiskamaszoknak szóló szuperhős
képregények világába. Ki ne hallotta volna az „ebből már kinőttél fiam”
szöveget, illetve a képregény, mint olyan, bekerült a „fiús dolgok”
tárházába, mint a sportújságok vagy az autós magazinok. Ebből a körből a
nyugati művészek első sorban a sötétebb, erőszakosabb képregények felé
törtek ki (pl. Sin City, vagy a Spawn, hogy ismertebbeket említsek). A
manga ugyanakkor a kezdetektől máig, a lehető legszélesebb közönséghez
szól, külön magazinok, kiadványok jelennek meg a különböző
célcsoportoknak, a kisgyerekektől, a kamaszokon át a felnőttekig,
fiúknak-lányoknak az általuk elvárt, igényelt műfajban. A krimi, akció és
horror mellett megjelennek romantikus történetek, családregények,
történelmi történetek, sportsorozatok, lelki és társadalmi drámák
egyaránt.
A manga (és testvére az anime) ma a modern japán kultúra
zászlóshajójává vált, világszerte milliók ismerkednek a japán nyelvvel,
zenével, életmóddal, történelemmel, hiszen a történetek megértéséhez
sokszor meg kell ismerni a hátterükben megbúvó kultúrát, annak szokásait
és hiedelmeit is. Ezáltal pedig egy másfajta népet, egy másfajta
gondolkodásmódot is.
Meglivorn
forrás: www.manga.hu

Ki volt
minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot
Szerkeszd a Székely Enciklópédiát
GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk
Hírdesse szálláshelyét az
Erdélyi öko
közösség honlapján
On-line szállásfoglalás
Iratkozzon fel a
Kakukk Marci Hírügynökség híreire
GóbéShop a
legszebb székely népművészeti ajándékok
Ki lesz
a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! Indul az
összmagyar szépségverseny
GóbéMall Nyisson Ön is
online üzletet
GóbéTár A
legolcsóbb tárhely Romániában 32 Euró 2 Giga EGY ÉVRE
GobeVirtual-Az
Új honfoglalás-Szerepjáték
komolyan
Új!!!
Tölts fel videót-Teszteljük a
GobeTube-ot
|