Ne legyünk naivak a kozmetikumaink vegyianyag-összetételével kapcsolatban: egy csomó rákkeltő. De a natúrkozmetikumokkal sem járunk feltétlenül jobban: hacsak nem akarjuk hajunk fényét bikaondóval ápolni.

Manapság egyre nagyobb keletje van a bioételeknek, és terjedőben vannak a biokozmetikumok is. Ha attól tart, hogy a régóta használt, kedvenc kozmetikai terméke összetételében rákkeltő anyagok vagy éppen csirkecsontvelő is lehetnek, nem téved nagyot. Csakhogy nem egyértelműen jó megoldás, ha berohanunk egy bioboltba és ott vásárolunk súlyos ezresekért tisztálkodó- és szépítőszereket. Méghozzá azért, mert Magyarországon nincs (de az Európai Unióban sincs) érvényes szabvány vagy jogszabály a biokozmetikumokra.

Ondófényű haj

 

Biztosan nem hinné el, hogy az alábbi anyagok közül mindet használják a kozmetikaiparban: tehéntrágya, bikaondó és birkaméhlepény. A tehéntrágyából a Cosmetic Design Europe szerint japán tudósok hevítéssel vaníliaaromát állítanak elő, az ondó a hajápolásban használatos, mert fényesít (nem vicc), az állati méhlepényt pedig alkalmazták már sminkszerekben. Úgy tűnik, bármit is vásárolunk, nem mehetünk igazán biztosra. Magyarországon a Biokontroll Hungária Kht. rendelkezik minősítési joggal, de az általuk előírt követelmény rendkívül szigorú, ezért eddig csak néhány cég kérelmezett biokozmetikum-minősítést. A Biokontroll azt írja elő, hogy egy adott biokozmetikum összetételének 95 százaléka származzon ökológiai termelésből. Magyarul, nemcsak a terméket kell minősíteni, de magának a termelőnek is biominősítettnek kell lennie.

Korábban volt egy magyar cég, amelyik bioszappant készített, de aztán beszüntették ezt a (feltehetően nem kifizetődő) tevékenységet. Most pedig egy új cég kapta meg a minősítést, akik július közepétől fogják forgalmazni bioboltokban a minősített Biola termékcsaládot. Gyovai Viola, a Biomed Bt. képviselője megerősítette, hogy a magyar előírás a legszigorúbb Európában, ezért a lehetséges mintegy 70 termékük közül csak tízet sikerült minősíttetniük. Ezek között van alumínium- és alkoholmentes dezodor, arckrém, kéz- és testápoló és egyéb kencék.

Átverés

A naiv fogyasztóra váró legnagyobb csapda nem is a bio-, hanem a natúrkozmetikumok tárháza. Ugyanis azt végleg nem szabja meg semmilyen szabály vagy tanács, hogy mit nevezhetünk natúrnak. Azt gondolnánk, hogy azokat a termékeket, amelyek összetevőit a természet ölén szüretelték. Csakhogy a valóságban az is elég, hogy bizonyos százalékban tartalmazzon biogazdálkodásból származó alapanyagot a natúr szer. Így fordulhat elő például az, hogy a kókuszdióolajból készített és főként samponokban megtalálható "Cocomide DEA" rákkeltőnek minősül: valószínűleg kémiai anyagokat adnak a természetes alapanyaghoz.

Németország ismét elöl jár a biotermékek terén, és az ő minősítő rendszerük, a BDIH (Német Gyógyászati, Reformárú és Testápolószerek Gyártóinak Ipari és Kereskedelmi Szövetsége) szigorú követelményrendszert dolgozott ki a natúrkozmetikumok tanúsítására. Az emblémájukat viselő termékek természetes alapanyagokat kell, hogy tartalmazzanak szintetikus anyagok helyett (pl. növényi olajakat, és viaszokat), de vannak bennük állati termékek (tej, zsír, méhviasz) valamint ásványi anyagok is. Nem tartalmaznak szintetikus színanyagokat, allergizáló illatanyagokat, emulgálószereket, szilikonokat, paraffint és más ásványolaj-származékokat, viszont engedélyezett természetazonos konzerválószereket igen (pl. a rejtélyes hangzású benzoesavakat és ezek sóit), és ezt a termékeken fel is tüntetik. Az állatkísérletek és a genetikailag módosított anyagok pedig ki vannak zárva.

Már nálunk is kaphatók főként német és svájci import natúrkozmetikumok, mint a Weleda, AnneMarie Börlind, Logona, Primavera, Alverde és a dr. Hauschka. Egyik lelkes olvasónk elmondta, hogy ő már kábé két éve natúrkozmetikumokat használ, bár drágának tartja őket (mintegy 50 %-kal többe kerülnek, mint a hagyományos testápoló szerek). Kata azt mondja, hogy "mindig is sima szappant használtam a drága tusfürdők helyett, szóval a különbséget inkább olyan kozmetikumokba fektetem, amikről tudom, hogy nem tartalmaznak ártalmas szereket". Számára fontos, hogy a bioboltban beszerzett testápolója és arckréme nem olyan módon kerül hozzá, hogy előtte állatokon tesztelték volna.

A lényeg az, hogy megnézzzük, hogy mit vásárolunk. Ha egy kozmetikumon nincs feltüntetve az összetétellista, ne csábuljunk el a csomagolás láttán. Valamelyest megnyugtató az is, hogy csaknem hároméves tárgyalás után az EU elfogadta a REACH-rendeletet, ami a vegyi anyagok regisztrációját írja elő. A cél az, hogy minden, ma használatos vegyi és kémiai anyagról pontosan lehessen tudni, hogy mit is tartalmaz, és annak milyen hatása van a környezetre meg persze az emberi szervezetre.