Megszólítás és kézfogás

A viselkedéslélektan az egyik fontos ága a pszichológia tudományának. Felöleli magatartásunk és viselkedésünk látható, tapasztalható megnyilvánulásait éppúgy, mint lelki rugóit. Néhány mindennapos jelenségből – mint az üdvözlés módjából vagy a megszólításból – következtethetünk az illető több fontos jellemvonására.

A magatartás és viselkedés pszichológiai értelemben az emberi személyiségvonások fő megjelenési formája, voltaképpen az egyén lelki megnyilvánulásainak kifejeződése. Számos híres pszichológus foglalkozott a magatartás és viselkedés kutatásával, s igyekezett feltárni ezeknek az összetett jelenségeknek a lényegét, mozgatóit. J. B. Watson, a múlt század tízes éveiben elsők között foglalkozott az emberi viselkedés lelki törvényszerűségeivel. Megkülönböztette a nyílt, azaz külső és a rejtett, vagyis belső viselkedést és magatartást.

A mindennapokban általában a magatartás külső, nyílt megnyilvánulásaival találkozunk, ám ezek sokat elárulnak a belső mozgatókból. Ide tartozik a másik ember intelligenciája is. Tudvalévő, hogy az intelligencia szintén soktényezős személyiségjegy, amiben megtalálható az új helyzethez való alkalmazkodás képességétől kezdve, a tapasztalatok felhasználásán keresztül, a gondolkodáson át, a műveltségig számos fontos elem.

A viselkedés-magatartás kialakulásának, elsajátításának egyik fontos lehetőségére és módjára, az utánzásos tanulásra H. J. Eysenck hívta fel a figyelmet a múlt század húszas éveiben. Többek között rámutatott, hogy az önszabályozó, önmegfigyelő, önmegerőső képességünk segít abban, hogy folyamatosan alkalmazkodni tudjunk a feltételekhez, környezetünkhöz, társainkhoz. Sok esetben így vagyunk képesek beilleszkedni a társadalmi folyamatokba, elfogadtatni magunkat a környezetünkkel, másokkal. A kirívó, deviáns viselkedés-magatartás – amely e képességek vagy ezek érvényesítési szándékának a hiányából fakad – sok nehézség okozója a munkahelyeken, de a családi és a társas kapcsolatokban is.

Néhány nyílt magatartási és viselkedési formánál érdemes kissé elidőzni, mivel ezek a mindennapi életben nagyobb jelentőséggel bírnak, mint gondolnánk. Példának hozható fel a köszönés, az üdvözlés, a megszólítás. A mi kultúránkban a köszönés, üdvözlés között szerepel a kézfogás. Ez régi időkre vezethető vissza, egykoron azt fejezte ki, "fegyvertelen vagyok, barátként jöttem".

Igaz, a kézfogás nem minden kultúrában a köszönés módja, keleten a szívre tett jobb kéz vagy a mell előtt keresztbe font kezek szolgálják e célt.

A kézfogás mint köszönés három alapmagatartást is közvetíthet, jóllehet ez nem tudatos. Az egyik ilyen az uralkodás vágya a másik felett, erről a befelé fordított tenyér árulkodik. A behódolást tükrözi – szintén akaratlanul – amikor felfelé fordítja a másik a tenyerét. A harmadik változatban az egyenlőség fejeződik ki, a két ember tenyere ez esetben egymás felé mutat. A kézszorítás módja is árulkodó. Aki erőtlenül beleejti kezét a másikéba: feltehetően valóban gyenge; aki megropogtatja a partner ujjait, könnyen lehet, hogy agresszív; aki felülről dobja oda a kezét, az lebecsüli a másikat. Közismert azonban, hogy a kézfogásnak nemcsak rejtett jelei, hanem nyílt szabályai is vannak.

Ezek közé tartozik, hogy az idősebb nyújt először kezet a fiatalabbnak, a magasabb beosztású az alacsonyabbnak, a nő a férfinak. Aki előre köszön, annak meg kell várnia, hogy kezet nyújtsanak neki. Súlyos sértés a kézfogás el nem fogadása, elutasítása: megalázást, megvetést jelent. Sértő az is, ha valaki kézfogás közben dohányzik, vagy nem néz rá arra, akinek kezet ad.

A megszólításokat illetően a mai magyar közéletben számos viselkedési zavar mutatkozik. A "minek nevezzelek?" mizériájának jeleire mutató esetekre gondolunk. A minap az egyik jó tollú újságíró, ismert tévés személyiség tette szóvá a nézők előtt, hogy a gépkocsija igazoltatásakor az intézkedő rendőr imigyen szólt: "Na, Tamás, akkor minden rendben!" A kórházban a kedves, ifjú ápolónő így szól a negyvenes éveiben járó mérnökhöz: "Kovács bácsi, most vért veszek magától." Az önkormányzatnál a hivatalnok így tájékoztatja az ügyfelet: "Fiatalasszony, nyújtsa be írásban az igényét." Gyakran a televízióban, rádióban sem találkozunk jó példával, kivált az interjúk során. A férfiaknak kijár a titulus, például művész úr, mérnök úr. A nőket viszont – lehet az illető író vagy jeles színész – leginkább a keresztnevükön szólítják.

Mindenki tud hasonló, sértő, lenéző, bántó megszólításokat. Ideje volna, ha az ügyintézőtől kezdve a riporterig, az eladótól az orvosig mindenki tisztességgel az "uram", "asszonyom", "hölgyem" megszólítással élne (kit mi illet meg), esetleg az illető foglalkozását is felhasználva előtagként. Ifjabb partnerét a korosabb ember "fiatalember"-nek, illetve "kisasszony"-nak szólítsa.

Dr. Takács Ilona

Egyik dédelgetett tervünk a székelység kincseinek összegyűjtése egy virtuális múzeumban, hogy mindenki számára elérhető legyen

Székely Virtuális Múzeum Járuljon hozzá Ön is múzeumunk bővítéséhez

Rendeljen tőlünk zöld tárhelyet A legolcsóbb Romániában 36 Euró 2 Giga EGY ÉVRE 

Légy avatar-készítő, terraformator Virtuális Székelyföld Az új honfoglalás

Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot

Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk

Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján On-line szállásfoglalás

Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire

GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok

Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! Indul az összmagyar szépségverseny

GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet Most INGYEN adjuk az üzletet

GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan

Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot