Határtalan Szépség Minden ami szép - Testünk vegyi üzeme: a máj

Testünk vegyi üzeme: a máj

Currently 0.0/5 Stars.
1
2
3
4
5

Rating: 0.0/5 ( votes cast)

Written by Administrator

Az emberi szervezet legnagyobb mirigye a másfél kilónyi máj. Minden áthalad rajta, ami a tápcsatornába kerül, legyen az étel, ital, vegyszer vagy gyógyszer.

Központi laboratóriumként a máj átvizsgálja, elemeire bontja a szervezetbe jutó anyagokat, beépíti a hasznosíthatókat és kiszûri az ártalmasakat.

A máj a hasüreg jobb felsõ részében, a rekeszizom alatt helyezkedik el. Két lebenybõl áll, a nagyobb, jobb oldali lebeny a gyomor elõtt, a bal lebeny a gyomor mögött található. Mivel szerepe kulcsfontosságú, óriási tartalékokkal rendelkezik, és bámulatosan képes regenerálódni.
A máj részt vesz az emésztésben, naponta egy liter epét termel, amit az epevezetéken át a nyombélbe juttat. Az epesavak segítenek lebontani a táplálékban található zsírokat.

Emésztési idõszakon kívül az epe az epehólyagban tárolódik. Amikor szükség van rá, az epehólyag összehúzódik, és tartalmát a nyombélbe üríti. A májban és a bélnyálkahártyában zajlik a zsírszintézis. A máj szénhidrátból is képes zsírt elõállítani, sõt, maga a máj is elzsírosodhat (alkohol, gyógyszerek, vegyszerek okozta mérgezõ hatás, cukorbetegség, elhízás következtében), olyan lesz, mint az aranysárga libamáj.

A májban folyik a koleszterin-anyagcsere. Bár a koleszterint többnyire csak akkor emlegetjük, amikor szintje magasabb a normálisnál, ami azt jelzi, hogy megnövekedett a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. De a koleszterin nélkülözhetetlen anyag, ugyanis minden emberi sejt alkotó része. Mennyiségét veleszületett adottságok és táplálkozási sajátosságok befolyásolják. Egyetlen módon lehet megszabadulni tõle: ha a máj kiválasztja, és az epesavakkal együtt távozik a szervezetbõl. Nem véletlen, hogy az epekövek nyolcvanöt százaléka koleszterinkõ, ami az epehólyag tartalmának besûrûsödése révén keletkezik.

A máj kulcsszerepet játszik a fehérjeszintézisben. Szûrõként mûködik az anyagcserében, a vérbõl kiválasztja az idegen anyagokat, és méregtelenít. Az emészthetõ anyagokat felveszi, a fehérjét testazonos fehérjévé építi át. Kizárólag a májban képzõdik az albumin nevû fehérje és a véralvadáshoz nélkülözhetetlen anyagok többsége. A magzati élet során itt alakulnak ki a vörös- és fehérvérsejtek, késõbb, az egész élet folyamán a máj közremûködik az elöregedett vérsejtek lebontásában, a még hasznosítható anyagok tárolásában (például vas), az ártalmasak kiválasztásában.

A máj részt vesz a szénhidrát-anyagcserében is. Bár a vércukorszint állandóságát a hasnyálmirigyben termelõdõ inzulin szabályozza, de a máj biztosítja úgy, hogy a cukormolekulákat glikogén formájában elraktározza, amibõl egy enzim a sejteket tápláló vércukrot állít elõ az étkezések közötti idõszakban. Az összes zsírban oldódó vitamin (A-, D-, E-vitamin) elõállításában, raktározásában szerepe van a májnak, ezenkívül – bár nem zsírban oldódó – itt képzõdik a B12 vitamin, amelynek hiánya vészes vérszegénységet okoz. Ha a máj megbetegszik, mindezek a mûködések zavart szenvednek.
Évente 15-20 ezer ember hal meg májcirrózis (májzsugor) következtében, számuk az elmúlt néhány évben megduplázódott. Ennek oka elsõsorban a mértéktelen alkoholfogyasztás.

Mérgezéses májkárosodást okozhatnak vegyszerek, mérgezõ gombák, kábítószerek (pl. extasy) testépítõ hormonok, gyógyszerek. Érdemes figyelni arra, hogy a fogamzásgátló tabletták is károsíthatják a májat, szedésük elõtt és közben is ellenõrizni kell a májfunkciót.

Mivel a máj óriási tartalékkal rendelkezik, sokáig észrevétlenek maradnak a betegségek. Kivétel a gyilkosgalóca-mérgezés, ez esetben a sárgaság tünetei már 24 óra múlva kialakulnak. Fontos megjegyezni, hogy a sárgaság önmagában nem betegség, hanem tünet, ami a máj és az epe betegségeit jelzi. Ha a bõr, a nyálkahártyák és a szem fehérje sárgán elszínezõdik, haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A máj mintegy ötszázféle feladatot lát el, ezek közül a két legfontosabb: megtisztítja a vért az anyagcsere salakanyagaitól, és hasonlóképpen bánik a hormonokkal, a gyógyszerekkel és az alkohollal. A táplálékokat pedig energiává alakítja át, és glikogén formájában tárolja, majd fizikai erõfeszítés esetén a glikogént szõlõcukor alakjában juttatja el az izmokba.

Mint létfontosságú szerv, a máj fokozatosan megújul. Elhalt sejtjei helyébe újak nõnek, s ez a regeneráció meglepõ méreteket ölthet. E képessége ellenére a máj sem tud hosszú távon ellenállni valamennyi erõteljes ártalomnak. Ám a szerv még akkor is ellátja feladatát, ha már csak minden második sejtje mûködik. Ráadásul hajlamos a „megbékélésre” is: ha „gazdája” felhagy májkárosító szokásaival, újra felépül, egészséges lesz.