Élete

Történelmi szerepe azzal a jelenettel kezdődik, amikor megesketteti V.László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt. Ismeretes, hogy a király ezen esküjét, mint tőle erőszakkal kicsikartat, amint a Hunyadi-ház ellenségei közé juthatott, azonnal megszegte, Hunyadi Lászlót lefejeztette, Mátyást foglyul ejtette. Ekkor tűnt ki, mennyire egyezik Szilágyi Erzsébet vére és cselekvésmódja a Szilágyi Mihályéval. Valódi renaissance amazon, akit kortársai méltán neveztek «hős asszonynak» (mulier heroica). Családja veszedelmén nem asszonysírással, hanem pénzzel és fegyveres erővel igyekezett segíteni. A király már 1457-ben annyira megrettent e nőtől, hogy mindenáron egyezkedni akart vele, de a két ízben megismételt kísérlet nem ment dűlőre s a király még azon év novemberében meghalván, Erzsébet asszony minden erejét megfeszítette, hogy fiát a trónra emelhesse. A Hunyadi-ház hatalmas vagyonának birtokában, pazarul szórta a pénzt a választás előkészítésére. Ulisis, a milánói fejedelem követe a császári udvar tudtára adja e célra tett költekezéseit, amelyekről Bonfini is megemlékezik. A pénzt a főrendek közt bátyja, Mihály osztotta szét, és ugyanő szedte össze a fegyveres erőt, amelynek meghatározó szerep volt szánva. Egyidejűleg Erzsébet Podiebrad György cseh kormányzónak 40.000 aranyat ígért Mátyás szabadon bocsátásáért. Ilyen előkészületek után érte el célját Mátyás megválasztásával, akinek hazafelé jöttében a magyar határon fekvő Strassnitz morva városig ment elébe s ott a maga pecsétjével is megerősítette azt az okiratot, amelyben Mátyás kötelezte magát Podiebrad leányának, Katalinnak nőül vételére. A boldog anyát a pápa is sietett üdvözölni.

Ettől fogva fiától és mindenkitől megbecsülve élt nyugodtan, birtokait igazgatva, többnyire Óbudán. Eredeti iratainak, rendeleteinek, utasításainak egész halmazát őrzi az Országos Levéltár. Szeretettel foglalkozott Vajda-Hunyad, a XVI. sz.-ból fennmaradt, ezen legnagyobbszerű világi épületünk fölépítésével. A várpalota jelentékeny része abban az időben épült, amikor ő volt Hunyad várának birtokosa. Mint korának igazi gyermeke, nem mulasztotta el kegyes cselekedetekkel kimutatni vallásos érzületét. 1465-ben kolostort építtetett Vajda-Hunyadon a ferencesek számára, 1477-ben az óbudai várkápolnának adományozta Szente-Tornya (ma Szent-Tornya) békésvármegyei népes helységet. 1473. augusztus 8-án Óbudáról írt levelében arra kérte a pápát, hogy Kapisztrán Jánost, férjének lánglelkű és szent életű bajtársát sorolja a szentek közé.

Megbecsültsége

Nagyon jellemző, hogy Mátyás udvarának tömérdek tudósa és poétája, akik versenyeztek a Beatrixnak, Mátyás király nejének magasztalásában, a király anyjáról tudomást sem vesznek s Hunyadi János özvegye, Mátyás király anyja meghalhat úgy, hogy még halála évét sem jegyzik fel.Tatán halt meg valószínűleg 1483-ban a ferences kolostor ispotályában.(ez ma Tatán a Kapucinus-templom az Országgyűlés téren) Bonfini is csak annyit ír róla, hogy a székesfehérvári főtemplom azon bástyaszerű sírboltjába temették, amelyet Mátyás király a szülei, testvérei és a maga számára építtetett. Erzsébetet fia gyakran a «Magyarország királynéja» címmel tisztelte meg és sűrűn adományozott neki birtokokat, de amellett nemegyszer vette igénybe anyagi támogatását. Amikor 1470-ben nagy hadi költségre volt szüksége, tőle is megkívánta, hogy 100 dénárból álló arany forintot fizessen minden portája után.

Emlékezete

Szilágyi Erzsébet eredeti arcképe nem maradt reánk. Az az acélba metszett kép, amelyet Teleki József a Hunyadiak kora XII. kötetében az ő arcképe gyanánt mutatott be, voltaképen nem őt, hanem Szt. Ozsvátot ábrázolja. A remek olajkép – ugyanis – először 1846-ban került a közönség elé, az orvosok és természettudósok kassa-eperjesi vándorgyűlésén. Pulszky Ferenc ekkor, a képen ábrázolt, csőrében gyűrűt tartó hollótól, mint a Hunyadiak címerétől félrevezetve, a vándorgyűlés évkönyvében kijelentette, hogy ez a kép Szilágyi Erzsébetet ábrázolja. Mikor aztán 1882-ben, a gömörvármegyei művészeti és régészeti kiállításon ismét szemügyre vehette az Andrássy Dénes gróf által kiállított képet, rájött tévedésére, mert Mátyás anyját a korona és a jogar nem illette meg s a kettős aranyvonal, amely nimbusz (glória) gyanánt veszi körül a fejet, és a kezében tartott pálmaág kétségtelenné teszik, hogy szentnek, nem pedig világi személynek képével van dolgunk. Sőt az is nyilvánvaló, hogy ez nem is női-, hanem férfiarckép. A tévedésnek az a magyarázata, hogy a fekete fátyoldíszt, amely turbánként fedi el a haját s a XV. sz.-ban szokásos fűzőt asszonyi viseletnek nézték. Így történhetett meg, hogy Szt. Ozsvát angolszász király arcképét Pulszky s őutána Teleki József gróf és a mai napig számtalanan Mátyás király anyjáénak tartották.

Szilágyi Erzsébetről írta Arany János Mátyás anyja című balladáját.

Forrás: Pallas lkexikon, Wikipédia

Erről a fórumon Tégy javaslatot

Hírdesse szálláshelyét 11 nyelven az Erdélyi öko közösség honlapján

Arabul, japánul, kínaiul és koreai nyelven is

Biztosítjuk az on-line fizetési rendszert is, hogy valós időben kapja meg pénzét

Egyik dédelgetett tervünk a székelység kincseinek összegyűjtése egy virtuális múzeumban, hogy mindenki számára elérhető legyen

Székely Virtuális Múzeum Járuljon hozzá Ön is múzeumunk bővítéséhez

Rendeljen tőlünk zöld tárhelyet A legolcsóbb Romániában 36 Euró 2 Giga EGY ÉVRE 

Légy avatar-készítő, terraformator Virtuális Székelyföld Az új honfoglalás

Ki volt minden idők leghíresebb asszonya-Nagyasszonyunk? Tégy javaslatot

Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk

Hírdesse szálláshelyét az Erdélyi öko közösség honlapján On-line szállásfoglalás

Iratkozzon fel a Kakukk Marci Hírügynökség híreire

GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok

Ki lesz a legszebb székely nő? Online szépségverseny Nevezz be! Indul az összmagyar szépségverseny

GóbéMall Nyisson Ön is online üzletet Most INGYEN adjuk az üzletet ha közhasznúnak ítéljük

GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan

Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot