A szemen jelentkező tünetek lehetnek kizárólag szemészeti megbetegedés jelei, de okozhatják ezeket több szervet vagy az egész szervezetet érintő betegségek is. Sőt, létezik a betegségeknek egy szűk csoportja, amelyek először csak a szem területén jelentkeznek, és itt előrejelzik a betegséget. Az alábbiakban olyan, nem szemészeti betegségeket gyűjtöttünk össze, amelyekre a szem vizsgálatával is fény derülhet.
 

A szemgolyó hátulsó fala, az ún. szemfenék az emberi test egyetlen olyan területe, ahol az erek közvetlenül, jól láthatók. A szemész a szem belsejébe tekintve az egész szervezet érhálózatára utaló információkat nyerhet. Az érelmeszesedés jelei például a szem területén is megmutatkoznak.

Talán a leggyakoribb, népbetegségnek számító egészségügyi probléma, amely a szemet is érinti: a magasvérnyomás-betegség. A hipertónia az érrendszer betegsége, amely a szem finom érhálózatán is nyomot hagy. Az erek károsodását az ideghártya elváltozásai kísérik, amelyek pontosan informálják a szemészt a beteg állapotáról. A szemfenéki elváltozások összhangban vannak a magasvérnyomás-betegség fennállásának idejével, annak súlyosságával, kezelésének sikerességével vagy elhanyagoltságával. Hatékony gyógyszeres belgyógyászati kezelés, a vérnyomás rendszeres ellenőrzése esetén az erek állapota nem romlik tovább a szem területén és a szervezetben máshol sem, így a súlyosabb szövődmények: a látásromlás, a szívinfarktus vagy a stroke elkerülhetők. A vérnyomás gyógyszeres kezelése mellett a szemész csak egyes szövődmények helyi (például lézeres) kezelésével tudja enyhíteni a szem károsodását.
Sokakat érintő probléma a cukorbetegség is. 25 és 55 éves kor között ez a vakság kialakulásának vezető oka. A 2. típusú cukorbetegeknél gyakoribbak a szemészeti problémák, az inzulinfüggő betegeknél viszont rendszerint súlyosabb szemészeti állapot alakul ki. Ez az anyagcserezavar is károsítja az ereket, ami szintén nyomon követhető a szemfenéki érhálózat károsodásában, fokozza továbbá a szürkehályog kialakulásának valószínűségét is. A szem érintettsége általában csak legalább 5-10 évnyi emelkedett vércukorszint után kezd kialakulni. Különösen nagy jelentősége van a már felfedezett cukorbetegség állandó, szoros kontrolljának, a vércukorértékek normál tartományban tartásának. Ez - akárcsak az egész szervezetre - a szem állapotára is igaz, mert a jól kezelt cukorbetegnél később és lassabban alakul ki szemészeti probléma, és a súlyos, látást veszélyeztető szövődmények elkerülhetők. A vércukorszint helyes kezelése mellett a szemész lézeres beavatkozással csökkentheti a már kialakult károsodást, súlyos esetben pedig - nem megfelelő kezelés, évtizedek óta fennálló betegség esetén - műtéttel próbál segíteni.

Amennyiben a nyaki fő verőér meszes falából leválik egy darab, vagy szívbetegség miatt egy vérrög sodródik tovább a vérárammal, ez az érpálya egy szűkebb szakaszához érve ott teljes elzáródást és következményes súlyos keringési zavart okozhat. Ha a rög a szembe jut és elzárja az ideghártyát tápláló artériát vagy annak egy ágát, akkor hirtelen a látótér egészére vagy egy részére kiterjedő vakság alakul ki. Szemészeti kezelés csak az első 1-2 nap során segíthet, különben a vakság visszafordíthatatlanul megmarad. A továbbiakban meg kell keresni az elsodródott rög forrását, és szív- vagy érsebészeti beavatkozással megelőzni későbbi hasonló esetek előfordulását.
 

Svéd kutatók a közelmúltban tudományos bizonyítékot és magyarázatot igyekeztek találni a mondásra, miszerint "a szem a lélek tükre". Mats Larsson munkacsoportja az Örebro-i Egyetemen 428 önkéntes szivárványhártyáját vizsgálta meg, majd személyiségtesztet végeztettek a résztvevőkkel. Azt tapasztalták, hogy a szivárványhártya egyes felszíni jegyei gyakrabban vannak jelen bizonyos személyiségjegyek megléte esetén. Az árkok például barátságosságra, bizalomra, pozitív gondolkodásra, jószívűségre utaltak, míg gyűrű alakú redőket inkább lelkiismeretes, impulzív, esetleg neurotikus személyeknél írtak le. Az összefüggések hátterében egy olyan gén hatását feltételezik, amely egyaránt szerepet játszik a szivárványhártya, valamint az agy magatartásért felelős területeinek kifejlődésében. A tanulmány a Biological Psychology című tudományos folyóiratban jelent meg, és a kutatók leszögezik benne: megfigyeléseik statisztikai szinten igaznak bizonyultak, de nem alkalmasak egy bizonyos ember személyiségének átfogó vizsgálatára.
  Látványos szemtünetek

Eddig olyan betegségekről írtunk, amelyek tüneteit csak speciális szemészeti vizsgálattal, a szemfenék megtekintésével lehet látni. Vannak azonban olyan állapotok is, amikor a szem érintettsége ennél egyértelműbb, kívülről, szabad szemmel is jól látható. Természetesen az esetek nagy részében nem kizárólag a szem érintett, a betegség kórisméje szinte soha nem elsősorban a szemészeti leleten alapul, a jól látható tünetek azonban korán felhívhatják a figyelmet a problémára, vagy hozzájárulhatnak a már felismert betegség diagnózisának pontosításához.
 

Ahhoz még orvosi diploma sem kell, hogy valaki gyanítsa: ha egy ember szeme vörös, gyulladt, könnyezik, és ezt tüsszögés, rendszeres orrfújás kíséri, akkor a tünetek felső légúti hurutra, esetleg szénanáthára utalnak.

Talán az sem meglepő, hogy a szem fehér részének sárgás elszíneződése hátterében máj- vagy epeúti problémák állnak, akár együtt jár ez a bőr hasonló színváltozásával, akár megelőzi azt.

Az orvos számára az is egyértelmű, hogy a kidülledő, vörös, gyulladt szem, az "ijedt tekintet" (amit a felső szemhéj hátrahúzódása okoz), a lassú, ritka pislogás a pajzsmirigy kóros túlműködésének következménye.

A fentieknél ritkábban fordul elő, de fontos jel lehet, ha valakinek duzzadt, vizenyős a szemhéja és szemének környéke, mivel ez a tünet - sok egyéb mellett - akár veseproblémákra, a vizeletkiválasztó rendszer működési zavaraira is utalhat.

A xanthelasma-nak nevezett apró, sárgás csomók, amelyek a szemhéj bőrében rakódnak le, gyakran emelkedett vérzsírszintről árulkodnak.
 

Nemcsak a szemből lehet olvasni, ha a szervezet állapotáról akarunk információt szerezni. Brit kutatók speciális kamerák segítségével elkészítették az arc háromdimenziós digitális képét annak érdekében, hogy megkönnyítsék egyes genetikai betegségek azonosítását. Sok örökletes kórkép jár ugyanis együtt jellegzetes arcvonásokkal (legismertebb a Down-kór), egyesek diagnózisa azonban nehéz, mivel a betegség ritkán fordul elő, vagy az eltérések nem szembetűnők.

A kutatók számos egészséges gyermek arcáról készült felvétel összegzésével megalkották az "átlagos egészséges gyermekarc" képét, és a lehető legtöbb, ismert örökletes betegségben szenvedő arcáról készített felvételből az egyes kórképekre leginkább jellemző arcot. Mindezekből pedig egy adatbankot hoztak létre.

Peter Hammond, a University College London gyermekorvosa segítségével kifejlesztettek egy számítógépes programot, amely a vizsgált egyén arcát összehasonlítja a már eltárolt képekkel, ezáltal segíti az esetleg fennálló betegség azonosítását. Amelyik kórkép tárolt képére legjobban hasonlít a vizsgált gyermek arca, annak irányába lehet elkezdeni a célzott genetikai vizsgálatokat.

Jelenleg a rendszer 30 betegséget tartalmaz, és 90%-os biztonsággal azonosítja azokat. A kutatók célja az adatbázis további betegségekre terjedő kibővítése, valamint a tesztelés finomítása a nemek és különböző népcsoportok szerint.

Az autoimmun kórképekben a szervezet valamely saját szövetét támadja meg, ami idült gyulladáshoz vezet. A reumás sokízületi gyulladás elsősorban az ízületeket érinti, a Crohn-betegség és a gyulladásos vastagbélbetegség pedig az emésztőrendszert. Ezek gyakran járnak idült gyulladással a szem területén is, amely a kötőhártyát, a szivárványhártyát és néha az ínhártyát is érinti, tovább súlyosbítva az alapbetegség tüneteitől szenvedő beteg állapotát. A Sjögren-betegség a nyál- és könnymirigyeket támadja meg, ami könnyhiány és következményes kötő- és szaruhártya-gyulladás képében jelentkezik a szem területén. A myasthenia gravis a harántcsíkolt izomszövet betegsége, ilyenkor a szemhéjak lecsüngnek, a szemmozgások nehezítettek, kettőslátás is előfordul.
 

Egyes bőrgyógyászati kórképek gyakran érintik az arcot, a szemhéjak területét és a szem környékét. Ilyen például az ekcéma, amely a szemhéjon is kellemetlen gyulladásos panaszokat válthat ki, a rosacea, amelynél az acne-szerű bőrelváltozásokat a szemhéjszéli mirigyek gyulladása, kötő- és szaruhártyagyulladás, fénykerülés, könnyezés kíséri, vagy a pikkelysömör, amely néha a szem belső szöveteire is kiterjedő gyulladást okozhat. A herpes zoster fájdalmas hólyagjainak egyik leggyakoribb jelentkezési területe a szem környéke és a homlok, szigorúan mindig csak a fej egyik oldalán.

Vannak olyan fertőző betegségek is, amelyek gyakran érintik a szemet. A kullancsok által terjesztett Lyme-kórban például nemritkán kötőhártya gyulladás, fényérzékenység, szem körüli vizenyő és fájdalom is jelentkezik. Egyes nemi úton terjedő betegségek, például a Chlamydia- és a Gonorrhea-fertőzés is átkerülhet a kéz vagy szennyezett tárgyak (pl. törülköző) közvetítésével a szemre. AIDS-es betegek szemét immunrendszerük gyengesége miatt sokféle fertőzés támadhatja meg, ezek közül az ideghártya citomegalovírus okozta gyulladása és a szem belsejének gombás fertőzései számítanak a legsúlyosabbnak. A szemhéjon vagy a kötőhártyán Kaposi-szarkóma alakulhat ki.

A központi idegrendszer károsodásai közül az agy sérülései és daganatai - elhelyezkedésüktől függően - igen változatos szemtünetekkel járhatnak, például szemmozgás- és pupillaműködési zavarokkal, szemhéjzárási nehezítettséggel. A daganatok, valamint az agyhártya vagy az agyvelő gyulladása miatt fokozódó agynyomás szemfenékvizsgálattal jól látható pangást, duzzanatot okoz a látóidegfőn. (Ez egyike azoknak az eseteknek, amikor esetleg éppen a szemész fedezi fel elsőként a szemen kívül található súlyos betegséget.) A hipofízis (agyalapi mirigy) daganatai a látótér halánték felőli oldalain okoznak látótérkiesést, amelyet látásélesség csökkenés és kettőslátás kísérhet. A sclerosis multiplex (SM) az idegrendszer fehérállományának betegsége, a szem érintettségére a szemhéjak csüngése, szemmozgás zavarok, és fizikai terhelésre romló vagy minden előzmény nélkül hirtelen kialakuló látásromlás utalnak.

Összefoglalónk végén meg kell említeni, hogy a szem vizsgálatára alternatív megközelítés is létezik. Az íriszdiagnosztika a szivárványhártya felszínének elemzésével igyekszik információt nyerni az egyes szervek, illetve az egész szervezet állapotáról. Régmúltba nyúló eredete és napjainkban tapasztalható reneszánsza ellenére jelen cikkünkben mégsem került bemutatásra ez a módszer, mivel kívül esik a bizonyítékokon alapuló szemléletű, hagyományos nyugati orvoslás körén.

Dr. Heksch Katalin Origo.hu

Ha valakinek készített filmet, fényképet, hanganyagot AZ ESEMÉNYRŐL , más érdekességről kérjük töltse fel a GobeTube-ra Kérjük saját készítésű anyagot töltsenek fel

Erről a fórumon

Szerkeszd a Székely Enciklópédiát GóbéWiki- A Mi enciklopédiánk

GóbéShop a legszebb székely népművészeti ajándékok

Székely Virtuális Múzeum Járuljon hozzá Ön is múzeumunk bővítéséhez