(MTI) Száztizenöt éve, 1892. szeptemberében készült az első modern melltartó.

Az öltözködés történetében szinte a kezdetektől elváltak a kényelmi-praktikus szempontok és a divat. A női mellet, amely egyszerre volt a termékenység jelképe és szexuális szimbólum, kortól és kultúrától függően hol eltakarták, hol pedig kiemelték. A krétai nők például igyekeztek lenyűgöző idomaikat teljes voltukban megmutatni, a középkorban viszont titkolták azokat. A mell-láttatás a reneszánsz korában kezdett ismét "bimbózni": a megjelenő fűzők által felnyomott női ékesség olykor teljesen kibuggyant a ruhából. Medici Katalin volt az, aki az 1550-es években mint illemtelent betiltotta udvarában a vastag derekat. Az általa megkívánt "homokóra" alak (darázsderék és hangsúlyos mell) elérését a következő évszázadokban szédületes karriert befutó fűző szolgálta. A vállpánt nélküli merev fűző, a corset bonyodalmas fel- és levétele megnehezítette a félrelépést, így a tisztesség szinonimája is lett, egyben – mivel semmilyen fizikai munka végzését nem tette lehetővé – viselője társadalmi állásáról is tanúskodott. A könyörtelenül összenyomott belső szervek persze károsodtak, a hölgyeket tartós légszomj, ájulás fenyegette, de ők előbbre valónak tartották alakjuk vékonyítását.

A felszabadulás a XIX. század fordulóján érkezett el, amikor az öntudatra ébredő nők fellázadtak a rájuk kényszerített míder ellen. A melltartó nem egyik pillanatról a másikra született, több szerkezetet szabadalmaztattak, mire az amerikai Marie Tucker megszerkesztette az első modern melltartót. Ő a fűző többi részét elhagyva, két kosarat készített, ezek pántjait a vállon vezette keresztül és a hátsó pántot kapoccsal kötötte össze. Tucker asszony azonban nem rendelkezett jó üzleti érzékkel és hiába szabadalmaztatta 1893-ban a "melltámaszt", nem sikerült piacot teremtenie. (Az új kebelformálónak a Vogue magazin adta a brassiere – "mellemelő" nevet.) Az újabb lépést 1913-ban Mary Phelps Jacob, egy New York-i társasági hölgy tette meg, aki a finom szatén estélyi ruháját tönkretevő halcsont fűző helyébe két zsebkendőből, gumi- és selyemszalagból barkácsolt melltartót. A kényszer szülte megoldást utóbb le is védette, ám érdeklődés hiányában szabadalmát néhány év múlva 1500 dollárért eladta. A vevő a következő 30 évben több mint 15 millió dollárt keresett rajta… Az orosz származású Ida Rosenthal ébredt rá, hogy nem minden nőnek kényelmes az egyenméret, így ő kezdett különböző nagyságú kosarakat gyártani.

A melltartónak azóta számtalan változata született, a lapostól kezdve az ötvenes évek "rakétamell" divatjáig. A hatvanas években a feministák elégették a nőellenesnek kikiáltott, a melleket béklyóba szorító cifra "cicifixeket", de a melltartó ezt is túlélte.

Erről a fórumon

Ha valakinek készített filmet, fényképet, hanganyagot AZ ESEMÉNYRŐL , más érdekességről kérjük töltse fel a GobeTube-ra Kérjük saját készítésű anyagot töltsenek fel Hozzuk létre közösen Székelyföld független on-line televízióját a GóbéTV-t

Rendeljen tőlünk zöld tárhelyet

A legolcsóbb Romániában 36 Euró 2 Giga EGY ÉVRE