Jóformán ki sem pihentük még a karácsonyi készülôdés izgalmát, a szilveszteri bulikat, máris itt a farsang, a bálok, az alakoskodás ideje. Idén igencsak rövid farsang áll a mulatozást kedvelôk rendelkezésére, február 6-án már kezdôdik a nagyböjti idôszak, de addig még a karneválok, jelmez­bálok, majd a farsangbúcsúztatás ad alkalmat a vigasságra.

A farsang a tavasz várásának és a tél elmúlásának köszöntése, hossza évről évre változik, mivel zárónapja húsvét időpontjához kötődik. Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. „Farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki, gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és az advent lezárulásával, a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz carneval helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el, de fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is” – olvashatjuk a farsangról szóló meghatározásokat. Egy ősi hiedelem hívta életre a farsanghoz kapcsolódó zajos mulatságokat. Az emberek ugyanis azt hitték, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap legyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, alakoskodással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni őket. Ma is számos, a farsanggal kapcsolatos hagyomány él, mifelénk leginkább a farsangfarka mozgatja meg az alakoskodást kedvelőket (idén február 2-án Borzsovában tartják a hagyományőrző csapatok megyei farsangbúcsúztatóját), de a jelmezbálok sem ritkák. A máig óriási népszerűségnek örvendő álarcos felvonulások közül leghíresebb a velencei, illetve a riói karnevál.

Idegenforgalmi látványosság: a velencei karnevál

Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, amit a városközpontban, szabad ég alatt rendeztek: Velencében a Szent Márk téren. „A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. Nem is volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok népszerűek voltak Európa többi országában is, Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, ruhákat” – olvashatjuk az Új Szó című felvidéki napilap farsangi összeállításában. A velencei karnevál mára idegenforgalmi látványossággá vált.

Szambaiskolák Rióban

A riói karnevál legszínpompásabb látványa a szambaiskolák felvonulása. Ez rendelkezik a legtöbb afrikai elemmel az összes karneváli esemény közül; már csak a szambazene miatt is, amely európai népzenei vonásokat egyesít az afrikai rabszolgák által hozott zenei hagyománnyal. A karneváli előkészületek abban a pillanatban elkezdődnek, amikor az előző évi karnevál véget ér.

Székely Judith, Csíki Hírlap 

 Erről a fórumon

Nem tetszik a média? Légy te a média! Lépjen be a média kommandónkba!
Ha valaki tanúja volt érdekes, közérdekű vagy szép eseménynek és úgy ítéli meg, hogy ez több embert érdekelhet, akkor küldje el  levélben vagy kérjük töltse fel a youtube-on a SZEFHE Média Kommandó csoportjához

Markunkban a hatalom Egy telefonnal, most fényképet készíthet, hangot vehet fel, filmezhet, de ha kedvet érez akár egy cikkben is megírhatja véleményét. Ez utóbbi esetben regisztráljon és a felhasználó menüben kattintson a hír beküldésére.  Együtt EgyMásért MiMagunk legyünk Székelyföld tiszta hangja!

GobeVirtual-Az Új honfoglalás-Szerepjáték komolyan

Próbáljuk ki közösen, hogy működne a rendtartó székely társadalom napjainkban

Új!!! Tölts fel videót-Teszteljük a GobeTube-ot